A legrosszabb helyzet Oygarden, Sund és Fjell települések körzetében alakult ki – írja az MTI.
Eivind Bastesen geológus szerint az áramlatok modellezése arra utal, hogy a norvég tengerpart egyfajta szennyfogó hálóként működik. Az áramlatok által a helyi partokhoz szállított hulladék egy része ugyan továbbsodródik észak felé, de egy igen jelentős részük ott marad.
A kutatók terepen és légi felvételek segítségével vizsgálták a tengerpart szennyezettségét. A helyszíni szemléken az elemzett 800 strandon és öbölben mintegy 1000 tonna műanyaghulladékot találtak.
Napjainkra a műanyagszennyezés vált az egyik legkomolyabb környezetvédelmi problémává vált. A jelenség a vizeket különösen súlyosan érinti: a tengerekből sorra kerülnek elő a műanyag miatt elpusztult állatok, a Csendes-óceánban egy hatalmas szemétsziget alakult ki, a műanyagrészecskék pedig már a Dunában is kimutathatóak.
Kiemelt fotó: iStock