Tudomány
Mars like red planet, with arid landscape, rocky hills and mountains, for space exploration and science fiction backgrounds.

Megvan, hogy hol érdemes a marsi élet maradványai után kutatni

24.hu
24.hu

2018. 05. 28. 16:21

Kutatók egy csoportja úgy véli, sikerült azonosítaniuk azokat a marsi kőzeteket, amelyekben a legnagyobb valószínűséggel konzerválódhattak az egykori mikroorganizmusok.
Korábban a témában:

Egy új vizsgálat szerint a Mars egykori tavai körül elhelyezkedő, vasban és szilícium-dioxidban gazdag kőzeteknél lesz érdemes az egykori élet után kutatni – számol be a ScienceAlert. Az efféle kőzetek akár évmilliárdokon át is megőrizhetik a mikroorganizmusok nyomait.

Rengeteg izgalmas kő- és ásványkibúvás van a Marson, ahol fosszíliákat kereshetnénk, de mivel nem küldhetünk marsjárót mindegyikhez, igyekeztünk rangsorolni a legígéretesebb lerakódásokat a rendelkezésre álló legjobb információk szerint

– nyilatkozta Sean McMahon, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa és az új tanulmány vezető szerzője.

A NASA marsjárója, a Curiosity eddig mintegy 2100 napot töltött el a vörös bolygón. Missziója során közel 19 kilométert tett már meg, és számtalan értékes adatot gyűjtött a Mars felszínéről.

McMahon és kollégái a helyi kőzetekről rendelkezésre álló információkat használták fel, hogy felmérjék, mennyire lehetnek alkalmasak az egyes anyagok az organizmusok maradványainak megőrzésére.

Az elemzés alapján a legnagyobb valószínűséggel az üledékes kőzetekben maradhattak fenn fosszíliák. Ezek a tavak fenekén, tömörített iszapból vagy agyagból kialakult anyagok vas- és szilícium-dioxid-tartalmuk miatt ideálisak az organizmusok konzerválására.

Videó: Ilyen elrepülni egy hatalmas marsi kráter felett
Az animáció a Mars Express űrszonda adatai alapján készült el.

A Mars felszíne napjainkban száraz, hideg, és biológiailag veszélyes sugárzásnak van kitéve. A szakértők szerint az érintett kőzetek ugyanakkor egy nedvesebb és melegebb korszakból származnak, amikor a környezet még alkalmas lehetett az élet számára.

A kutatók úgy vélik, hogy a legnagyobb valószínűséggel 4-3 milliárd éves lerakódásokban maradhattak fenn kövületek. A vörös bolygó vasban és szilícium-dioxidban gazdag kőzetei azt mutatják, hogy ekkoriban a Marson olyan vizes régiók léteztek, amelyek támogathatták az anaerob anyagcserét.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az élet minden kétséget kizáróan létezett a tavakban,

vagy hogy a fosszíliák a sugárzás ellenére fennmaradtak. Ennek ellenére a jövő Mars-missziói során érdemes lesz alaposabban is megvizsgálni az érintett kőzeteket.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.