Tudomány
Mars like red planet, with arid landscape, rocky hills and mountains, for space exploration and science fiction backgrounds.

Megvan, hogy hol érdemes a marsi élet maradványai után kutatni

24.hu
24.hu

2018. 05. 28. 16:21

Kutatók egy csoportja úgy véli, sikerült azonosítaniuk azokat a marsi kőzeteket, amelyekben a legnagyobb valószínűséggel konzerválódhattak az egykori mikroorganizmusok.
Korábban a témában:

Egy új vizsgálat szerint a Mars egykori tavai körül elhelyezkedő, vasban és szilícium-dioxidban gazdag kőzeteknél lesz érdemes az egykori élet után kutatni – számol be a ScienceAlert. Az efféle kőzetek akár évmilliárdokon át is megőrizhetik a mikroorganizmusok nyomait.

Rengeteg izgalmas kő- és ásványkibúvás van a Marson, ahol fosszíliákat kereshetnénk, de mivel nem küldhetünk marsjárót mindegyikhez, igyekeztünk rangsorolni a legígéretesebb lerakódásokat a rendelkezésre álló legjobb információk szerint

– nyilatkozta Sean McMahon, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa és az új tanulmány vezető szerzője.

A NASA marsjárója, a Curiosity eddig mintegy 2100 napot töltött el a vörös bolygón. Missziója során közel 19 kilométert tett már meg, és számtalan értékes adatot gyűjtött a Mars felszínéről.

McMahon és kollégái a helyi kőzetekről rendelkezésre álló információkat használták fel, hogy felmérjék, mennyire lehetnek alkalmasak az egyes anyagok az organizmusok maradványainak megőrzésére.

Az elemzés alapján a legnagyobb valószínűséggel az üledékes kőzetekben maradhattak fenn fosszíliák. Ezek a tavak fenekén, tömörített iszapból vagy agyagból kialakult anyagok vas- és szilícium-dioxid-tartalmuk miatt ideálisak az organizmusok konzerválására.

Videó: Ilyen elrepülni egy hatalmas marsi kráter felett
Az animáció a Mars Express űrszonda adatai alapján készült el.

A Mars felszíne napjainkban száraz, hideg, és biológiailag veszélyes sugárzásnak van kitéve. A szakértők szerint az érintett kőzetek ugyanakkor egy nedvesebb és melegebb korszakból származnak, amikor a környezet még alkalmas lehetett az élet számára.

A kutatók úgy vélik, hogy a legnagyobb valószínűséggel 4-3 milliárd éves lerakódásokban maradhattak fenn kövületek. A vörös bolygó vasban és szilícium-dioxidban gazdag kőzetei azt mutatják, hogy ekkoriban a Marson olyan vizes régiók léteztek, amelyek támogathatták az anaerob anyagcserét.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az élet minden kétséget kizáróan létezett a tavakban,

vagy hogy a fosszíliák a sugárzás ellenére fennmaradtak. Ennek ellenére a jövő Mars-missziói során érdemes lesz alaposabban is megvizsgálni az érintett kőzeteket.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.