Tudomány

Fontos lépést tettek a magyar kutatók a daganatos betegségek megértése felé

24.hu
24.hu

2017. 05. 03. 13:37

Hogy a rák kialakulásának hátterében külső tényezők, vagy valamilyen evolúciós ok áll, régóta vita tárgya a tudományos életben. Két magyar kutató most olyan modellt épített fel, amely segíthet megérteni, hogy hogyan védekeznek a soksejtű szervezetek, így például az emberek a daganatokkal szemben - számol be az MTA.
Korábban a témában:

Bár megkérdőjelezhetetlen, hogy bizonyos faktorok – így például a dohányzás – növelik a rákos megbetegedések kockázatát, mégis egyre több kutatás támasztja alá azt az elképzelést, mely szerint a rendellenesség egy ősi evolúciós örökség. A korábbi eredmények alapján a betegség nagyjából 600 millió éve jelent meg, amikor bizonyos egysejtűek összeállva bonyolultabb szervezeteket hoztak létre.

A soksejtű lények sejtjei egyfajta szerződést kötnek egymással: bizonyos dolgokról lemondanak, hogy együtt boldoguljanak. Egyes tagok azonban felrúghatják ezt a megállapodást, hogy elérjék rövid távú céljukat: az önálló szaporodást. Ez a “hitszegés” a daganatok kialakulásához vezethet.

Az MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport, illetve az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetői, Derényi Imre és Szöllősi Gergely János azzal kezdett el foglalkozni, hogy miként képes az emberi szervezet évtizedeken át úgy működni, hogy a sejtjei ne kezdjenek bele a daganatképzésbe?

A szakértők a Nature Communications-ben megjelent tanulmányukban azt írják: a szövetek szerveződésénél és a szöveti megújulásnál kell keresni a választ.

A rák kialakulásának kockázata nem az életkorral, hanem azzal van összefüggésben, hogy a sejtek hány osztódás után érik el működőképes végállapotukat. A magyar kutatók azt elemezték, hogy optimális esetben hány osztódással és milyen struktúrában születnek meg a szöveteket alkotó sejtek. Derényi és Szöllősi annak is utánajárt, hogy a valóság milyen közel áll ehhez az ideális helyzethez.

A vizsgálat alapján optimális esetben a szövetek olyan hierarchikus struktúrát vesznek fel, melyben az egyes rétegek sejtjei más és más módon és gyakorisággal osztódnak. A modellben a legalsó szinten az őssejtek állnak, melyek az állandó utánpótlást biztosítják. Legfelül azok helyezkednek el, melyek a szövet valódi funkcióját látják el, de képtelenek az önálló szaporodásra, így rövid életük végén utód nélkül pusztulnak el. A két réteg közt a differenciálódás különböző fokán álló sejtek találhatóak.

Derényi és Szöllősi úgy véli, ez a hierarchia az evolúció válasza lehet a soksejtűség egyik természetes veszélyére, a daganatok kialakulására.

Az eredmények arra is rámutatnak, hogy szöveteink jóval több elkülöníthető rétegből állnak, mint ahány sejt bennük alaktanilag megkülönböztethető. Ezen rejtett rétegek alaposabb megismerésével közelebb kerülhetünk a rák kialakulásának megértéséhez.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Britain's Prime Minister Theresa May leaves after a press conference following a special meeting of the European Council to endorse the draft Brexit withdrawal agreement and to approve the draft political declaration on future EU-UK relations on November 25, 2018 in Brussels. - The European Union's top official urged British lawmakers to ratify the Brexit deal Prime Minister Theresa May has negotiated with European leaders, warning it will not be modified.
"This is the best deal possible for Britain, this is the best deal possible for Europe. This is the only deal possible," Jean-Claude Juncker, the president of the European Commission, said after a Brussels summit. (Photo by EMMANUEL DUNAND / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.