A José Manuel Galán, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács szakértője által vezetett csoport vizsgálata 16. évében azonosította a kivételes leletet. Új tanulmányukban (pdf.) részletesen beszámolnak a felfedezésről.
A kert abból a meghatározó korból származik, amikor az egykori Théba – azaz a mai Luxor – az Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésével először létrejött birodalom központja lett. Galán szerint régóta sejtették, hogy ezek a kertek léteztek, hiszen a síremlékek bejáratánál és falain gyakran örökítették meg őket.
Maga a kert egy kisebb négyszögletes területből áll, melyet egy fél méteres kiemelkedésre építettek és 30 négyzetcentiméteres ágyásokra osztottak. A kertben valószínűleg két fát is elültettek.
Ez az első alkalom, hogy fizikailag is sikerült megtalálni egy kertet, és ebből adódóan ez az első alkalom, hogy a régészet megerősítheti, amit az ikonográfiából már kikövetkeztettek
– állapította meg a kutató. Galán hozzátette, hogy a kert további elemzésével értékes információkhoz juthatnak a 4 000 évvel ezelőtti Théba botanikájával és környezetével kapcsolatban.
A szakértő szerint a területre ültetett növényeknek szimbolikus jelentése volt, és magában a temetésben is szerepük lehetett. Éppen ezért az elemzéssel a XII. dinasztia vallási hiedelmeit, szokásait, kulturális és társadalmi viszonyait is alaposabban megismerhetik.
A tudósok korábban is tudták, hogy bizonyos pálma- és fügefák valamint örökzöldek az elhunyt feltámadásának erejét jelképezték. Más növények, például a saláta, a termékenységgel és így a halálból való visszatéréssel hozható összefüggésbe.
A csapat most azt várja, hogy befejeződjön a területről begyűjtött magok analízise.
Sokat elárul a korszakról
Egy nekropolisz elemzése nem csupán a vizsgált korszak temetkezési szokásairól és hitvilágáról, hanem mindennapjairól és környezetéről is sokat elárul.
A kertet egy sír előtt álló nyitott udvarban tárták fel, melyet a Középbirodalom alatt, feltehetőleg az időszámítás előtt 2000 körül uralkodó XII. dinasztia idejében építettek. A 3-szor 2 méteres területet 5-ször 7 darab kisebb parcellára osztották fel.
A szakértők szerint ezekbe az ágyásokba különböző növényeket és virágokat ültettek. A magasított kert közepén két kiemelt földdarabban valószínűleg kisebb fák vagy bokrok nőttek. Az egyik sarokban a régészek egy még mindig egyenesen álló tamariszkusz cserjét is azonosítottak. A növény meglehetősen ép maradt, gyökere és 30 centiméteres törzse is jól konzerválódott.
A sírban, melyhez a kert is tartozott, egy kis kápolnát fedeztek fel, melyben három vésett kőtáblát, úgynevezett sztélét azonosítottak. Ezek a nyughely felépítése után készültek Krisztus előtt 1800 körül, a XIII. dinasztia korszakában. Az egyik tábla egy Renef-szeneb nevű emberhez, egy másik pedig Khememihez, a ház úrnőjének fiához tartozott.
A sztéléken mind szerepelt egy helyi napisten, Montu, illetve a temetkezési istenek, Ptah, Szokar és Ozirisz neve.
A kutatók szerint ez azt bizonyítja, hogy a korszakban Dra Abu el-Naga kiemelt vallási központ volt. Ez a felfedezés megmagyarázza a nekropolisz későbbi sírjainak sűrűségét, illetve segíthet értelmezni a környék szimbolikáját.
(Kiemelt képünkön a temetkezési kert rekonstrukciója látható.)
