Tudomány

Te mindkét rovart fel tudod fedezni ezen a képen?

Hogyan utazzunk egy hangyán? Nos, ha az újonnan felfedezett bogárfaj, a Nymphister kronaueri beszélni tudna, feltehetőleg azt válaszolná: "álcázd magad hangyafenéknek".

Kutatók egy csoportja az Eciton mexicanum harcos hangyák egy kolóniáját vizsgálta Costa Rica területén. Az elemzés közben a szakértők észrevették, hogy néhány rovar oldalról igen furcsán néz ki, mintha egy második potrohuk is lenne.

Miután a tudósok közelebbről is megvizsgálták a hangyákat, rájöttek, hogy a furcsa dudorok apró potyautasok, melyek egy korábban ismeretlen bogárfajhoz tartoznak.

Az élőlény szorosan kapcsolódott a rovarok testéhez, tökéletesen utánozva a hangyák hátsó részét.

Nymphister kronaueri Kép: Christoph von Beeren és Alexey K. Tishechkin

A többi fajtól eltérően a harcos hangyák nem építenek állandó bolyt, hanem táborhelyről táborhelyre költöznek.

Az Eciton nembe sorolható ilyen rovarok általában három hétig élnek egy fészekben, majd két héten át vándorolnak. Christoph von Beeren, az új tanulmány társszerzője és a Darmstadti Műszaki Egyetem kutatója szerint a vonulás rendszerint éjszaka zajlik, egy-egy menet akár kilenc órán át is tarthat.

A hangyák rovarokra és más ízeltlábúakra vadásznak – gyakorlatilag bármire, amit csak el tudnak kapni -, bizonyos élőlények azonban épp a hangyáknak köszönhetően maradnak életben. Néhány faj ugyanis potyautasként a folytonosan vándorló rovarokkal tart, így szerezve védelmet a ragadozókkal szemben.

Von Beeren kollégájával, Daniel Kronauerrel azért utazott Costa Ricára, hogy megvizsgálja a hangyákat és a hozzájuk köthető egyéb fajokat. Az apró bogarat a furcsa”kétpotrohú” élőlények elemzése közben fedezték fel.

Mikor megráztuk az üvegcsét, a bogár levált és kinyújtóztatta a lábait és csápjait – ez volt az a pillanat, amikor rájöttünk, hogy valami újat találtunk

– számolt be von Beeren.

A kutatók felfedezték, hogy a N. kronaueri kizárólag az E. mexicanum egyedeire, és csakis a közepes méretű dolgozókra kapaszkodik rá. A bogarak hosszú, fogószerű állkapcsaikkal csatlakoznak a rovarok potrohot tartó nyeléhez – azaz a “derekukhoz”.

Mivel a bogarak színe, mérete, alakja és szőrös felülete nagyon hasonlít a hangyák külsejére, egyszerűen nem fedezik fel őket.

N. kronauerihez hasonló potyautasok általában kémiai jelekkel és külsejükkel – vagy a kettő kombinációjával – verik át a hangyákat. Az új fajról a szakértők még nem tudnak eleget, így egyelőre azt sem tudják megállapítani, hogy pontosan milyen trükköket is használ a rejtőzködéshez.

A bogár remek álcázóképessége magyarázat lehet arra, hogy eddig miért nem sikerült azonosítani. Bár a hangyákat rengeteget vizsgálták már, az új fajt csak most tudták megtalálni. Ez is bizonyítja, hogy mennyi minden vár még felfedezésre a hangyák világában.

(Live Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik