Az Európai Űrügynökség ExoMars expedíciójához hatalmas reményeket fűztek. Végre az öreg kontinens is leteheti a névjegyét az űrkutatás vörös, marsi porral borított asztalára! Október 19-én ezért büszkén indult el a Trace Gas Orbiter űrszondáról a Shiaparelli leszállóegység. Aztán alig egy perccel a földet (pardon, marsot-) érés tervezett időpontja előtt az irányítóközpont elveszítette vele a kapcsolatot.
Később egyértelműen megerősítették, hogy valamilyen hiba lépett fel az utolsó pillanatban, ezért az automata egység lezuhant és használhatatlanná vált. Azt azonban eddig nem lehetett hivatalosan tudni, pontosan mi okozhatta a problémát, most viszont megvan a vizsgálat eredménye.
A Sciaparelli a tervezett ütemben ereszkedett a bolygó felszíne felé, azonban az egyik szenzora hibás adatokat közölt. A forgási sebességet figyelő műszer valószínűleg egy hirtelen mozdulat (például a szondát oldalba kapó áramlat) miatt hirtelen bolondulhatott meg, de ennyi elég is volt ahhoz, hogy rossz adatokat továbbítson a navigációs rendszernek. Ezáltal a leszállóegység 3,7 kilométerrel a talaj fölött már “azt hitte”, hogy leérkezett, így kikapcsolta a fékezőrakétákat, valamint eleresztette az addig kifeszített fő ejtőernyőjét. Óránként 540 kilométeres sebességgel puffant a felszínre, ezért esélye sem volt arra, hogy műszerei vagy kommunikációs berendezése túlélje a dolgot.
Az Európai Űrügynökség (ESA) vizsálatai azt tárták fel, hogy a még ereszkedő egység közel négy kilométeres magasságban egyszer csak annyit észlelt, hogy már két kilométerrel a felszín alatt jár, ezért az egyetlen (számára) logikus dolgot cselekedte, leállította a leszállási műveleteket, amelyekre már nem volt szükség. Szerinte.
Bár a felszínen így nem tudnak kutatásokat végezni (amelyek egyébként egy 2020-as, marsjáró robottal kiegészített küldetést készített volna elő), az ESA szerint még így is fontos eredményeket hozhat a küldetés, mivel a Trace Gas Orbiter sikeresen pályára állt a Mars körül, és nagyjából 400 kilométeres magasságból főleg a bolygó légköréről gyűjt adatokat, a tervek szerint 2022-ig biztosan. A legfőbb kutatási területe az, hogy metán nyomai után kutasson, amely a szerves élet jelenlétére utalhat.
