Harriet Scharnberg történész a Studies in Contemporary History című folyóiratban publikálta tanulmányát, bemutatta, milyen egyezséget kötött a Harmadik Birodalommal az idén 170 éves Associated Press.
Emberi arc a hitleri Németországnak
A nemzetiszocialista párt a hatalomra kerülése után uralma alá vonta a teljes sajtót, több külföldi lapnak mennie kellett az országból, a Guardiannek már 1933-ban, Hitler kancellári kinevezésekor. Azonban az AP munkatársai egészen 1941-ig, Amerika hadba lépéséig maradhattak, dolgozhattak tovább, az egyetlen nyugati médiumként tudósítottak.
A történészprofesszor által publikáltak szerint a New York-i székhelyű hírügynökség komoly szerepet játszott abban, hogy elrejtsék a náci Németország borzalmait a világ elől és próbáltak emberi arcot adni a hitleri Németországnak tudósításaiban.
Egyetlen olyan hírt vagy fotót sem közöltek le a náci birodalomról, ami rontotta volna Hitlerék presztízsét, mondta a történész a Guardiannek.
Scharnberg állítja, az egyezséggel lehetősége nyílt a Harmadik Birodalomnak arra, hogy hagyományos háborúként tüntessék fel a népirtást. A másik oldalról pedig több náci kiadvány is AP-s fotókkal jelent meg, például a Der Untermensch is:
Minden rajtuk múlt
Amikor 1941 júniusában a nácik megszállták az ukrán Lvivet, felfedezték, hogy a szovjetek módszeresen gyilkoltak a városban, a nácik pedig a zsidókon álltak bosszút. Az AP-s Franz Roth – akiről kiderült, Hitlerhez közel álló SS-tag volt – képei azonban a Führer válogatásában jelentek meg.
A több napig tartó zsidó népirtás helyett az amerikai sajtóban a Vörös Hadsereg brutalitásai voltak láthatóak”, mondta a kutató a Guardiannek, majd hozzátette: „az, hogy a nyugati sajtó miről kapott tájékoztatást és mi maradt előtte titokban, az az AP képanyagán múlt, akik a német érdekeket és a háborús narratívát követték.”
Az AP reagált a vádakra, szerintük a történész tanulmánya számukra ismeretlen cselekedeteket és személyeket érintett a háború előtt és alatt, vizsgálják a dokumentumokat a korszak jobb megértése miatt.
Hitler után Kim Dzsong Un
Az eset azért kavart különösen nagy port, mert néhány évvel ezelőtt már felmerült, hogy az AP együttműködik egy totalitárius diktatúrával, a Kim Dzsong Un vezette Észak-Koreával. 2012-ben az amerikaiak nyitották az első irodát az országban a szabad világ hírügynökségei közül, az onnan küldött anyagaik hitelességét azonban többször is megkérdőjelezték.
Néhány éve az NK News arról számolt be, hogy 2011-ben az AP beleegyezett abba, hogy egy propagandaanyagot a saját neve alatt adjon ki, cserébe exkluzív képeket kaptak az országból. Egy megegyezés-tervezet is napvilágra került, ennek értelmében az AP abba is belement, hogy egy észak-koreai fotós és szövegíró dolgozzon velük.
Az AP erről a tervezetről azt mondta, ennek semmi jelentősége nincs, de a végső dokumentumról nem árultak el részleteket. Ugyanakkor a hírügynökség nem tudósított olyan jelentős eseményekről, mint a 2012-es észak-koreai éhínség vagy épp a Sonyt ért 2014-es hekkertámadás.
Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség
