Tudomány

Hétszáz magyar esett neki 150 ezer töröknek

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 08. 06. 17:00

Ha ön egy magára hagyott, ostromlott vár kapitány lenne, a halált választaná, vagy a királyi koronát? Zrínyi Miklós megrendítő módon tudatta döntését 1566-ban.

A költő és katona Zrínyi Miklósnál szebben, veretesebben nem lehet leírni az 1566-os szigeti eseményeket. Persze a művész sokszor szabadjára engedheti fantáziáját, ám amit Zrínyi és vitézei Sziget várában véghezvittek, még a történetírás szigorú szabályai szerint is elképesztő.

Az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodója, I. (Nagy) Szulejmán 72. életévén túl volt már, mégis ragaszkodott hozzá, hogy maga vezesse a hadjáratot Magyarország ellen 1566-ban. Célja először az 1552-ben hősiesen ellenálló Eger bevétele volt, később mégis Szigetvár felé vette az irányt. Két ok vezethette erre. Végcélja ismét Bécs volt, a dunántúli hadműveletekhez pedig szüksége volt a várra. Másrészt Sziget kapitánya, Zrínyi Miklós sikeres hadműveletei lehetővé tették, hogy akár a Dráván túlra szorítsa vissza a törököt.

Lett volna más választás

A mintegy 150 ezer főt számláló had augusztus elején sorakozott fel az ostromhoz. A várban 2300 horvát és magyar végvári vitéz készült az ellenállásra, a Habsburg királytól és Nyugat-Európától segítségre ők sem számíthattak. Ám az érseki vadászkastélynak épült Drégely várával és a 46 vitézzel, valamint a bemenekült parasztokkal védett Kőszeggel ellentétben Sziget korszerű erődítménynek számított a környező mocsarak és fejlett védelmi rendszere révén.

Augusztus 6-án, már az ostrom első napján általános rohammal kísérletezett a gigantikus sereget a gyakorlatban irányító Szokollu nagyvezír. Ezt Zrínyiék visszaverték, ezután jött a “szokásos” taktika: állandó ágyúzással, aknákkal igyekeztek a falakat lebontani, augusztus folyamán lassan elfoglalták az ó- és újváros erődítményét – írja a Rubicon.hu. A szultán fenyegetéssel és ígéretekkel is igyekezett Zrínyit a vár feladására bírni, utóbbiak közt szerepelt például a horvát korona is.

Bécs ismét sértetlen maradt

A kapitány azonban megingathatatlan maradt, amit még jobban értékelhetünk, ha felhívjuk a figyelmet keresztény magyar királya teljes érdektelenségére és arra a tényre, hogy a győzelemre semmi esélye nem lehetett a nyomasztó túlerő ellen. Egy hónap kellett hozzá, hogy felemésszék Sziget védelmét, és szeptember 6-án megindulhasson a döntő roham az életben maradt védők ellen.

A százezres török sereg hadrendbe állt a kapu előtt, amikor Zrínyi Miklós 700 vitéze élén kirontott a várból és utolsó véréig harcolva próbált minél nagyobb veszteséget okozni a pogánynak. Sikerült is. Mire a tornyokra lófarkas zászló került, 25 ezer török feküdt holtan a földön, csaknem a nagyvezír is életét vesztette. Meghalt viszont Szulejmán szultán, ám nem a hős kapitány kardjától, ahogyan azt a költő megénekelte. Az idős ember nem bírta a megerőltető utazást és a tábori életet.

Zrínyi kirohanása (Array)
Johann Peter Krafft: Zrinyi kirohanása (Wikipedia)

A szultáni haditanács eztán úgy döntött, befejezi a hadjáratot, és visszavonul. Zrínyi önfeláldozásával nemcsak a keresztény világ és az utókor csodálatát váltotta ki, hanem Bécset is megmentette egy komoly ostromtól.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.