Az Egyesült Államok Energetikai Minisztériuma a hétvégén, közel egyéves vizsgálatot követően megerősítette, hogy a „rosszul megválasztott macskaalom” miatt történt nukleáris baleset az új-mexikói Waste Isolation Pilot Plant (WIPP) atomtemetőben. A személyzet egy tavalyi rutinellenőrzés során vette észre, hogy az egyik 55 gallonos (cca. 210 literes, a szerk.) hordón felfeslettek a hegesztések; a sérült tartály radioaktív anyaggal szennyezte be az egész létesítményt.
Mint kiderült, a hordót tévedésből szerves macskaalommal töltötték fel, ami „folyamatosan erősödő hőreakciót váltott ki”, és megrepesztette a fémet.
Nem csak a cirmi alá való
Akármilyen meglepőnek tűnik is, a macskaalmot évtizedek óta használják a nukleáris hulladék stabilizálására. Ez egy kipróbált és jól bevált módszer – de csak a szervetlen alommal működik, mert a szerves anyagokat tartalmazó termékekből hiányoznak azok az ásványi szilikátok, amelyek képesek ellátni ezt a feladatot. „A környezetbarát macskaalmot olyan anyagokból készítik, mint a búza és a kukorica. Ezekből az organikus almokból hiányoznak azok a szilikátok, amelyek a nitrát kémiai stabilizálásához szükségesek” – fejtegette a The Verge-nek nyilatkozva Jim Conca, a WIPP egyik szakembere.
Az Energetikai Minisztérium jelentése szerint, a Swheat Scoop márkájú, szerves alommal szerencsére csak egyetlen hordót töltöttek meg. A szivárgás miatt így is huszonegy munkás kapott enyhe sugárfertőzést, és átmenetileg az egész atomtemetőt be kellett zárni. A Fehér Ház 2016-os költségvetéséből 243 millió dollárt akar költeni arra, hogy újra működőképes állapotba hozza a több milliárd dolláros befektetésből épült atomtemetőt. „Nagyon fontos, hogy újra megnyithassuk ezt a létesítményt” – hangsúlyozta Ernest Moniz energetikai miniszter.
Hibának nincs helye
„Nem véletlen, hogy minden egyes munkafolyamatra, amelynek így vagy úgy, de köze van az atomenergiához, szigorú szabályok vonatkoznak. Jól kidolgozott szabályok, minden egyes munkatársunk valamennyi döntésének végig kell járnia a teljes szolgálati utat. Amikor döntéseket hozunk, például azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezeljük a hulladékot, nem térhetünk el a bevett eljárásoktól. Ha valaki ennek ellenére mégis úgy dönt, hogy rögtönöz, nagyon nagy bajt okozhat” – hangsúlyozta Conca.
Az USA-ban ma összesen 77 földalatti atomtemető működik. Tavaly februárig a legtöbb szakember egyetértett abban, hogy ezek legbiztonságosabbika az új-mexikói WIPP. A 655 méter mélyen kialakított létesítmény több mint tizenöt évig az ország egyetlen állandó nukleáris szemétlerakója volt, ahol főleg „alacsony rádióaktivitású” hulladékokat – köztük az atomerőművek szervizelésénél és a fűtőelem-gyártásnál használt ruhákat és szerszámokat – tartottak.
