Tudomány

Tombolt a terror Eperjesen

Két tucat nemest és előkelő polgárt végeztetett ki a császári tábornok vezette eperjesi vésztörvényszék. Bosszúból, 1687-ben.

A török háborúk ellenére Eperjes virágzó város volt, a magyar lutheránus hit egyik legfontosabb bástyája. Mígnem 1671-ben I. Lipót parancsára a templomok a katolikusok kezére kerültek, a Kollégiumot pedig a jezsuiták vették át, lerombolták a város erődítményeit és erőszakkal tartották a Habsburgok hűségén.

Az eperjesi vésztörvényszék

Nem csoda, hogy a polgárok az első adandó alkalommal Thököly kurucai mellé álltak, és elűzték a jezsuitákat. A bukás után azonban a városra szörnyű sors várt. A császár befolyásos tanácsadói úgy vélték, itt az ideje példásan megbüntetni, megfélemlíteni a rebellis magyarokat, bűnbaknak pedig a várost szemelték ki bűnbaknak pedig Eperjest szemelték ki – írja a Rubicon.hu.

A csapásra közvetlen okot a Felvidéken tevékenykedő Antonio Caraffa császári generális jelentése szolgáltatta, miszerint a polgárok titkos levelezést folytatnak a Munkács várát még mindig sikerrel tartó Zrínyi Ilonával. Lipót 1687 februárjában bízta meg Caraffát az ügy kivizsgálásával, amivel gyakorlatilag elszabadult a pokol. A kegyetlenségéről ismert katona március 3-án kezdte meg a nyomozást, és felállította az eperjesi vésztörvényszéket.


Antonio Caraffa (Wikipedia)

Már Bécsnek is sok volt

A vád legerősebb pillérét alkotó levelek soha nem kerültek elő, az ítéletek bizonyítékok hiányában, kínzással kicsikart szóbeli vallomások alapján születtek. Koncepciós perek voltak ezek vastagon, egyetlen céljuk az elrettentés volt. Már két nappal a per kezdete után négy embert kivégeztek, a következő hónapokban további 20 fő állt a hóhér elé, százakat kínoztak meg kegyetlenül.

Caraffa novemberig terrorizálta a várost, bárkit börtönbe vagy a halálba küldhetett. A megfélemlítés sikeres volt, ám a tábornok módszere a végén kezdett visszaütni. A megkínzott, szerencsétlen emberek már bármit képesek voltak bevallani, lassan az országnagyokat is belekeverték a nemlétező összeesküvésbe. Caraffa szívesen kínpadra vonta volna a nádort is akár, ám Bécsben felmérték ennek lehetséges következményeit, és leállították a hóhért. Lipót amnesztiát adott a börtönben sínylődőknek és visszahívta Eperjesről Caraffát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik