Így néznek ki a jövő farmjai

Bolygónk népessége 30 év múlva eléri a kilenc milliárdot, így közel kétszerannyi élelmiszerre lesz szükség, mint napjainkban. Sürgető megoldásra van szükség, hiszen a termőföld és a természeti erőforrások korlátozottak, az EU lakossága pedig alapvetően GMO-ellenes. Mi lesz a megoldás?

A Föld népessége rohamosan növekszik, ennek hatása pedig számos nehézséget felvet. A jogi, társadalmi és etikai problémákon túl a legkényesebb a mezőgazdasági-élelmiszerellátási terület.

Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba (GMO – Genetikailag módosított v. génkezelt élőlény), melyek jobban tűrték a szárazságot, ellenállóbbak voltak a gyomirtókkal szemben, azonban akár ezerszer annyi toxint termeltek, mint a permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis. Ma már ezeknél komplexebb tulajdonságokkal rendelkező fajták várnak bevezetésre, elsősorban a GM rizs-, szója-, kukorica-, repce- és gyapotfélék állnak a kutatások középpontjában.


GMO-ellenes propaganda – clayzmama.com

A legígéretesebb próbálkozás
Az ún. aranyrizs a rizs (Oryza sativa) olyan GM változata, mely béta-karotint termel, ami az A-vitamin prekurzora. Alkotói szerint ez jelentősen enyhíthetné az egyes trópusi országok szegény lakosságának egészségügyi gondjait. Az A-vitamin hiánya ma világszerte több millió gyermek egészségét károsítja, és évente 250-500 ezer gyermek megvakulását okozza, legnagyobb arányban Délkelet-Ázsia és Afrika szegény, főként rizsen élő lakosságában. Az aranyrizs ma sehol nincs forgalomban, részben a Greenpeace tiltakozása miatt, amely minden genetikai manipulációt ellenez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a GM élelmiszerek termesztése problémás lehet a modern mezőgazdaságot nélkülöző szegényebb országokban, illetve a szabadalmi jogok külföldi tulajdona is problémákhoz vezethet. – wikipedia


A GM növények termesztése a világban (2005) – wikipedia.com

A termés 95%-a 5 nagy országból származott: Kanada, USA, Brazília, Argentína és Kína narancs színnel, a további kistermelő országok sávozottan, illetve kísérletek folytak pettyezett területeken. Az Európai Unió vezetése és lakossága 95 százalékban ellenzi a GMO élelmiszerek termelését, kereskedését és fogyasztását.

A többi iparághoz hasonlóan az élelmiszertermelést is a kereslet-kínálat határozza meg. A népességnövekedés és a fogyasztási szokások megváltozása mellett tovább növeli a keresletet a bioüzemanyagok elterjedése. A keresleti oldal zászlóshajója természetesen Kína, a kínálati oldalon egyre inkább Afrika válik kulcsszereplővé.


Zambia területének bevonása évtizedekre megoldaná az élelmiszer-gondokat – maps.google.com

Az elmúlt évek kutatásai rámutattak, hogy akár Zambia mezőgazdaságra alkalmas területeit bevonnák a globális termelésbe, elegendő időre megoldódna a világ élelmiszerellátása és nem kéne a GMO-ról vitatkozni. Az új alapelv a fenntartható termelékenység növelése, új technológiák kifejlesztése és alkalmazása.

Az előrejelzések szerint 2050-re a föld népességének legalább 70 százaléka városokban fog élni, így a mezőgazdasági területek egyre inkább visszaszorulnak. Ugyan Európában már ma is 80% körüli a városokban lakók aránya, ugyanakkor a fejlődő országokban lévő városok területe legalább duplájára növekszik.


A rohamléptű urbanizáció Kínában – scmp.com

A globális élelmezés kihívásai négy fő részre bonthatóak: a talaj pusztulása, a túlzott műtrágyahasználat, a vízellátás és a klímaváltozás problémája. A termőföldek negyede folyamatosan pusztul, hiszen rendíkvül sok nitrogén és foszfortartalmú műtrágyát juttatunk a földbe, ezek már-már a természetes folyamatokba is beavatkoznak. Az emberiség vízfelhasználásának kétharmadát mezőgazdasági öntözésre használjuk, a maradékon osztozik az ipari és a háztartási fogyasztás.


Kombinálni kell a hagyományos módszereket a tudásalapú mezőgazdasággal – renewableenergyfocus.com

Oliver de Schutter, az ENSZ globális élelmezéssel foglalkozó szakembere szerint a megoldás az „agricology”, amely a 21. századi technológia és a hagyományos termelési módszerek kombinálása. Ez mindkét módszer legjavának ötvözését jelenti, a természetes folyamatok megértéséről és azok pozitív kihasználásáról szól. Az egyszerűsítés, centralizálás helyett a komplexitás természetes előnyeire kell támaszkodnunk, ami a szakember szerint egy input-intenzív mezőgazdaságtól a tudásalapú mezőgazdaság felé való elmozdulást teszi lehetővé.

Mi valósult meg?
Hiába veri válság az ingatlanpiacot, hiába sejti mindenki a termőföldárak világszintű emelkedését, a jövő farmjai még mindig csak a tervezőasztalokon léteznek. Lelkes építészmérnököknek köszönhetően már rengeteg futurisztikus, működő koncepció látott napvilágot. Legyen felhőkarcoló, piramis vagy akár repülő csészealj, minden tervező a függőleges, magasba nyúló formákra törekszik.


Felhőkarcoló farmok – nationalgeographic.com

Mindegyik épület elsőorban gyümölcs-és zöldségtermesztésre alkalmas, többnyire napelemekkel és napkollektorokkal vannak felszerelve, újrahasznosítják a szennyvizet, a zárt szintekre tükrökkel irányítják a napfényt. A beruházások egy jelentős része még az évtizedben kezdetét veszi, elsősorban az USA-ban és az Arab Emírségekben élénk az érdeklődés.


Piramis farm és a luxuslakosztályként is működő tengeri toronyfarm – nationalgeographic.com

Tetszett a cikk? Olvassa el ezeket is:

A 10 legőrültebb környezetvédelmi ötlet

Táplálékkiegészítők, bio-élelmiszerek, vitaminok – tényleg ez kell az egészséghez?

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Budapest, 2008. október 26.
Elhunyt Buss Gyula a Thália Színház tagja. A kép 1955. július 14-én készült a Princ, a katona című film forgatásán, jobbra Ernyei Béla.
MTI Fotó: Keleti Éva
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.