Tudomány

Táncoló békák: 14 új fajt leltek

A kicsi kétéltűek Dél-India hegyi őserdejében fedezték fel indiai biológusok. A tudósok szerint éppen időben, mielőtt kihaltak volna, mivel élőhelyüket egyre nagyobb szárazság sújtja.

Az apró kétéltűek nevüket a szokatlan, rugdosó mozdulataikról kapták, amelyekkel a hímek a nőstények figyelmét szeretnék felhívni magukra párzás idején. A biológusok akkor fedezték fel az új fajokat, amikor az elmúlt 12 évben drámaian csökkenő számú populációikat igyekeztek alaktani, illetve genetikai szempontból leírni.

A kis táncoló békák az évenkénti monszun után szaporodnak a rohanó vizű patakokban, ám élőhelyeik egyre szárazabbá válnak. Miközben a tudósok a populációkat vizsgálták, az erdei talaj veszített a nedvességéből, az állandó vízfolyások megmagyarázhatatlanul kiszáradtak – mesélte a kutatás vezetője, Szatjabháma Dász Bidzsu.

A Ceylon Journal of Science című tudományos lapban csütörtökön megjelent tanulmányuk szerint az indiai táncoló békák fajainak száma immáron 24-re emelkedett. A botanikusból herpetológussá, vagyis a kétéltűekkel és hüllőkel foglalkozó zoológussá vált tudós beceneve Indiában “Békameber”, hiszen négy évtizedes karrierje során több tucat új békafajt azonosított.


Fotó: MTI/AP/Szathjabháma Dász Bidzsu

Évről évre csökken a számuk

Táncoló békák (Micrixalidae) élnek Közép-Amerikában és Délkelet-Ázsiában is, ám indiai családjuk tőlük függetlenül, mintegy 85 millió évvel ezelőtt fejlődött ki. A diónyi állatkák szaporodása igen érzékeny az időjárás változásaira. Csak akkor rakják le a petéket, ha a monszun után a vízfolyások már eredeti szintjükre húzódtak vissza, éppen akkorára, hogy köveken átbukdácsolva folyjanak. Ha a patakban kevesebb a víz, vagy túl korán húzódik vissza, a szaporodás már nem lehetséges.
Bidzsu elmondta: 2006-ban a peterakás idején akár 400-500 béka is ugrált egy-egy helyen. Számuk azonban évről évre csökkent, míg végül nagy munkával is jó, ha százat sikerült megfigyelni – tette hozzá.

Az indiai táncoló békák kizárólag a Nyugati-Ghátok hegyvonulatának őserdeiben élnek. A Himalájánál is idősebb hegylánc élővilágát tekintve a világ egyik legizgalmasabb régiója. Itt él az összes indiai faj legalább egynegyede.

A régió ökoszisztémáját évtizedek óta sújtja a vas- és bauxitbányászat, a vízszennyezés, a szabályozatlan földművelés és az emberi lakóhelyek terjeszkedése. A hegység a világ több mint 300 veszélyeztetett növényének, madarának, kétéltűjének, hüllőjének és halának ad otthont, és Bidzsu szerint hamarosan közéjük tartoznak az újonnan azonosított békák is.

Ajánlott videó