A krími obszervatórium október 12-i felvételein észlelték a tudósok a kisbolygót, amelyet a “2013 TV135” jelzéssel láttak el. Az égitest létezését azóta oroszországi obszervatóriumok, továbbá olasz, brit és spanyol csillagászok is megerősítették.
Az előzetes röppályamérések alapján az aszteroida 2032. augusztus 26-án csapódhat a Földnek, de ennek valószínűsége csak egy a 63 ezerhez. Ez alapján a Torino-skálán egyes fokozatúnak minősítették a kisbolygó veszélyességét. Ez azt jelenti, hogy csekély, de nem kizárt a kockázata annak, hogy a becsapódás valóban megtörténik.
Az égitestet ugyanakkor a potenciálisan veszélyes aszteroidák osztályába sorolták a tudósok, mivel a Föld és a kisbolygó röppályája közötti minimális távolság 1,7 millió kilométer.
Amennyiben a kisbolygó valóban becsapódik, becslések szerint a robbanás ereje 2,5 ezer megatonna lesz.
Ő az ötödik, itt a többi négy a sorban
Mindekit megelőzhet a sorban a most felfedezett kisbolygó, mert a legközelebbi becsapódást a NASA eddig 2036-ra tette.
Az Apophis nevű kisbolygó 2029-ben lesz olyan közel, hogy már pontosan tudjuk, becsapódik-e 8 évvel később. Ha igen, valószínűleg 8 éven át mindenhol választási költségvetés lesz – ha esetleg elsuhan felettünk, 2070-ben szinte biztosan becsapódik, és az 510 megatonnás robbanást jelent majd.
2040-ben olyannyira valószínű egy becsadás, hogy a tudósok már a napját is sejtik: február 15. A 2011AG nevű kisbolygó 200 megatonnás becsapódása egy várost törölhet el a föld felszínéről.
2048-ban megint az elmúlt nyolc évet szidhatjuk majd, mármint ha nem készültünk fel a következő becsapódásra: a 2007 VK184 nevű, kicsi, 130 méter átmérőjű kisbolygó 60 megatonnás ajándékot tartogat számunkra.
Ezek után kis nyugalom következik, de 2880-ban egy akkora kisbolygó (polgári nevén: 1950DA) teheti tiszteletét mifelénk, hogy ha New Yorkban csapódik be, egész Budapestig ér az általa keltett szökőár. A bolygó 200 évig nem heveri ki a becsapódást, tán még a Fidesz népszerűsége is visszaesik.
