A Massachusettsi Műszaki Egyetem és a Harvard Egyetem geológusai Mongólia dél-nyugati részén gyűjtöttek üledékkőzeteket, amelyek a cryogeniumnak nevezett földtörténeti időszakból származtak – a Föld a valaha volt legintenzívebb eljegesedését élte át a 715 millió és 635 millió évvel ezelőtti periódusban.
A “hógolyó Föld” elmélete szerint ebben az időszakban a bolygót két masszív eljegesedés sújtotta, a jégpáncél akár az Egyenlítő vidékét is beboríthatta. Ebből az időszakból viszonylag kevés fosszília maradt fenn, ezáltal a tudósoknak nehéz meghatározni, hogy az adott korban milyen életformák léteztek.
A tudósok azonban a leletben több száz épségben fennmaradt fosszíliát fedeztek fel, amelyek miniatűr korsókra emlékeztettek. Tanja Bosak, az MIT docense összehasonlította az őskövületeket a modern egysejtűekkel, és majdnem teljes egybeesést talált a csillósok egyik rendjével, a Tintinnidákkal.
Míg a többi csillós egysejtű, ha elpusztul, egyszerűen felolvad a tengervízben, a Tintinnida rendhez tartozók vázuknak köszönhetően fosszílizálódnak – és úgy tűnik, hogy az utóbbi 700 millió évben gyakorlatilag semmit sem változtak.
