A kerekasztal az Artúr-mondakörben Britannia legendás királyának csiszolt márványasztala. Egykor Uther Pendragon adta ajándékba Leodagrance-nak, aki nászajándékként Artúr királynak adományozta. A legenda alapján tizenkét, ötven vagy százötven lovag fért el körülötte. Kereksége ezt jelképezte, hogy a körülötte ülők egyenrangúak, nincs asztalfő.
A Glasgow-i Egyetem régészei a Stirling kastélyban végeztek feltárást és geofizikai méréseket a “király csomója” “King’s Knot” földképződmény körül, amikor arra az eredményre jutottak, hogy a földhalom középpontja jóval régebbi lehet, mint ahogy azt gondolták (a feltételezések szerint Nagy-Britannia római megszálásával lehet egyidős).
A csomó közepe egy kör alakú képződmény, amelynek a régészek és történészek szerint esetleg köze lehet Artúr királyhoz.
1375-ben John Borbour költő egyik művében a kerekasztal helyét a Stirling kastélytól délre jelölte meg. 1478-ban William Worchester Artúr király és a kerekaszal helyét a Stirling kastélyba tette. Az első komoly feljegyzés a csomóról 1767-ből származik.
A Stirling kastély titka a geofizikai mérésekkel még közel sincs megfejtve – sőt a kutatások még tovább folynak -, az azonban biztos, hogy a kör alakú terület a skót uralkodók számára valamilyen ősi funkcióval bírhatott.
A Stirling kastély csomója egy winchesteri bútorral vetekedhet a jövőben, ugyanis az angol kastélyban őriznek egy hatalmas faasztalt, amiről a hagyomány azt tartja, ez Artusé, azaz Artúr királyé volt. Átmérője öt és fél méter. Ez az asztal 1230-1300 között készült. 1522-ben átfestették, ekkor közepére a Tudor-rózsa motívum került.
