555 éves diadal – győzelem Nándorfehérváron (1456)

Nándorfehérvár, július 21-22. - A szultáni haderő soha nem látott vereséget szenvedett a magyar erőktől, történelmünk egyik legdicsőségesebb napján.

Korábban a témában:

Törököt vertünk mi, magyarok. Ez akkoriban elképzelhetetlennek tetszett, aztán mégis így lett. A dicsőséges csata emléke máig a mindennapok része, hiszen a déli harangszó alkalmával erre is emlékezünk.

A csata közvetett előzménye volt, hogy Mohamed szultán, aki hallatlan ambíciókkal rendelkezett, 1453-ra elfoglalta Bizáncot. A pápa (III. Callixtus) keresztes háborút hirdetett ellene, de nem nagyon járt eredménnyel a „felhívás”. Kapisztrán János volt az, aki Magyarországon próbált toborozni, és neki sikerült. Három évvel később már annyira előretörtek a törökök, hogy Nándorfehérvár (ma Belgrád) megvédése komoly feladattá lett, stratégiai szempontból is. Ha elbukunk, az ország is bukik.

Multimédiás összefoglaló a dicsőséges csatáról – itt megnézheted!

Az ország, amely egyébként két részre szakadt Zsigmond király 1437-es halála után: az egyik fele V. Lászlót (csak 1453-ban foglalta el a trónt), a másik a lengyel Ulászlót látta volna a trónon. Hunyadi János, Vajdahunyad várának parancsnoka, Erdély első számú vezetője, majd 1446-tól az ország kormányzója kihasználta a bizonytalanságot és a tettek mezejére lépett, magához ragadta a kezdeményezést – mint országos főkapitány (korábban is gyakran aratott sikereket a törökök felett).

Az országgyűlés nem rendelte el az országos mozgósítást, a katonák összeszedését, a nemesek sem fogták fel, hogy fontos esemény előtt áll az ország.

Hunyadi János így saját hadseregével és a délvidéki parasztok (köztük szerbek) 18 ezres tömegével vette fel a harcot, Kapisztrán János hathatós közreműködésével. A támadás július 4-én indult, a várat Szilágyi Mihály, Hunyadi sógora védte. Hunyadi 14-én ért a várhoz, és egy hétig sem sikerült eredmény felmutatni, hacsak nem az utánpótlás megérkezésének biztosítását. Július 21-én először ledőlt a vár fala, amiért II. Mehmed szultán megnyomta a turbó fokozatot.

A törökök bejutottak a vár közepébe, de akkor Hunyadi kinyitotta a várkapukat és a páncélos lovasokkal leverte a támadást. Dugovics Titusz is ekkor vesztett életét, amikor a mélybe rántotta a török zászlót kitűzni szándékozó ellenséget. 22-én aztán Hunyadi egy csellel lefoglalta a török ágyúkat, és ezzel megfutamodásra is késztette a támadókat.

A déli harangszó az egész keresztény világban a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. Hogy miért? Mert éppen akkor hirdette meg a pápa, hogy a török veszedelem elleni imádkozás jeléül szóljon a harangszó – a két esemény összemosódik, ezért emlékezünk a dicsőségre minden nap.

A magyar táborban a csata után kitört a pestisjárvány, amely Hunyadit is áldozatul ejtette augusztus 11-én, majd október 23-án Kapisztrán Jánost is. A nyugati világ hősként ünnepelte a magyar és délvidéki szerb sereget, akik egy időre visszatartották a török támadásokat.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.