Ez a tény derült ki egy 3,4 millió éves emlőscsontok vizsgálatakor, amelyeken világosan láthatók a kőeszközök nyomai. A fosszíliákat egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálta.
A szenzációs felfedezés átírhatja az egész emberiség történetét, hiszen az eddigi ismert legkorábbi, “húsfeldolgozásra” alkalmazott eszköz “mindössze” 2,5 millió éves. Egy millió évvel korábbi, mint a most talált lelet.
A két emlőscsontra Etiópiában, Afar-földön bukkantak. A csontokból hiányzó “forgácsok” egyértelműen valamilyen éles szerszámtól származnak, amelyet a hús lefejtésére használtak.
Az egyik csont egy tehén méretű emlőstől származik, a másik egy kecskenagyságú állattól, a fosszíliákat mindössze kétszáz méterre attól a lelőhelytől találták, ahol ugyanez a kutatócsoport 2000-ben feltárta távoli emberi ősünk, “Selam” legteljesebb csontvázát.
ÍGY NÉZHETETT KI SELAM:
A 3,3, millió éves “Selam”, miként a híres “Lucy” az emberfélék családjába tartozó, mára kihalt Australopithecus afarensis képviselője volt.
Zeresenay Alemseged, a kaliforniai tudományos akadémia paleontológusa szerint, a mostani felfedezések fényében nagyon valószínű, hogy “Selam” kőeszközöket hordott magával, és segített családja tagjainak az állattetemek feldolgozásában.
Eszközökkel felfegyverkezve gyorsan le tudták fejteni a hús a csontokról és feltörni azokat, így az állattetemek a korábbinál jóval értékesebb élelemforrássá váltak.
A két fosszília – egy borda, valamint egy combcsont – korát a vulkanikus eredetű üledékréteg vizsgálata alapján állapították meg, amelyben az őskori maradványok fennmaradtak.
A környéken egyébként nincsenek megfelelő kőlelőhelyek, így valószínűleg valahonnan máshonnan hozták magukkal.
A kutatók szerint az éles kövek használata az állattetemek feldolgozása során megtaníthatta távoli őseinket a csapatmunkára, s így megvédhették zsákmányukat az ugyanerre az “ebédre” pályázó veszélyes ragadozóktól.
