A nyári átigazolási időszak lezárultával megint eljött az év azon része, mikor az Electronic Arts bemutatja az új FIFA… akarom mondani, az új EA Sports FC-játékot. Tanulva a tavalyi hibából – mikor egy éppen csak működőképes játék debütált az előző konzolgeneráción – az EA Sports FC 25 tesztelésének már egy PS5-ön álltam neki, hogy valóban meg tudjam tapasztalni, és be tudjam mutatni, milyen újdonságokkal rukkolt elő a kiadó. A helyzet így már sokkal jobb: a Hypermotion V Engine-nek hála a játék jól néz ki, többnyire a fizika is pazar, és érkeztek hasznos újítások is.
Az EA Sports FC 25 ugyanis az új, amúgy érdekes Rush játékmód mellett lényegében annyit kínál, hogy frissült a csapatok névsora, illetve a mezek, sokkal több adat látható a teljesítményről, és mókolhatunk az átvariált taktikai beállításokkal. Megmaradtak továbbá a zavaró tényezők, így az Ultimate Teamben még mindig a pénz az úr, és az égbekiáltó hibák és hanyagságok – például a közönség grafikája – sem lettek kijavítva.
Viszlát Volta, hello Rush!
Az EA és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) szakítása után várható volt, hogy a fejlesztőcég megpróbál olyan játékelemeket bevezetni, amelyekkel új korszakot teremthet a játék életében. Ennek egyik legnyilvánvalóbb lépése, hogy a FIFA 20 óta létező Volta Football játékmódot leváltotta a vadonatúj Rush, melynek alapja, hogy 3v3 helyett immár 5v5 felállásban focizhatunk, ráadásul a korábbinál jóval nagyobb pályán. Az ötfős kezdő egy kapusból és négy mezőnyjátékosból áll, előbbit pedig mesterséges intelligencia irányítja – méghozzá egész korrekten.
A pályát lényegében három részre bontották: a középső harmadon kívül életbe lép a les szabály, ezen belül azonban szabadon indíthatjuk a csapattársunkat. A középkezdés nagyjából úgy zajlik, mint a vízilabdában: a játékosok rástartolnak a labdára, épp csak nem a kapuból, hanem a saját harmaduk vonalából. Egy mérkőzés 7 perces, ha pedig döntetlenre állunk az utolsó másodpercben, aranygól dönt a kimenetelről. Piros lap nincs, helyette van kék és sárga. A kék lapot két sárgával tudjuk összegyűjteni, és 1 perces kiállítást von maga után. Ha eközben gólt kapunk, csökken a büntetés ideje.
A játék rendkívül dinamikus, mégsem igényel olyan akkurátus mozdulatokat, mint a Volta – ami továbbra is elérhető a Kick Offban 3v3 játékmódként. Az EA pedig szemmel láthatóan bízik az újdonságban, a Rush ugyanis integráns része a Kick Off, az Ultimate Team, a Clubs, és a Career Mode-nak is. Utóbbi esetében itt fejleszthetjük a fiatal, akadémián edző tehetségeket, másrészt közösségi térként is funkcionál a játékon belül.
Apró finomhangolások
A Rush egyértelműen a leginkább szembetűnő újítás, ezen felül inkább csak kisebb finomítgatásokat találunk a játékban, melyek közül a legfontosabb a taktikai beállítások átszervezése. A korábbi kiadásokban alapvetés volt, hogy miután összeraktuk a kezdőcsapatot, egyetlen gombnyomással ott találtuk magunkat a felállások között, ahol több tucat variáció állt rendelkezésünkre, mint például a 4-4-2. Miután kiválasztottuk a számunkra megfelelőt, kész stratégiával, például Jürgen Klopp gegenpressingjével a fejben küldhettük fel a csapatunkat a pályára.
Idén ez megváltozott, ugyanis amellett, hogy eltűnt néhány fontos pozíció (CF, RWB, LWB), magunk variálhatjuk, melyik játékos hova kerüljön. Ebben az is segít, hogy a játékosok többségéhez mostantól nem egy pozíció van rendelve, hanem minden testhezálló szerep fel van tüntetve – sőt, az EA IQ elnevezésű fejlesztés révén a focistákat akár hozzá is lehet szoktatni bizonyos új posztokhoz. Ugyanez az újítás gondoskodik arról, hogy minden egyes játékosnak személyre szabott utasításokat adhassunk azt illetően, milyen pozíciót fogjon a pályán. Amellett, hogy ezt személyre szólóan ki tudjuk osztani, az egész csapatra vonatkozóan is gyárthatunk új formációkat: összesen 5 félét, ezeket pedig meg is oszthatjuk a többi felhasználóval.
Ezen újítások egyértelműen a modern futballtaktika szerelmeseit célozzák, ahogy az a rengeteg adat is, amit a mesterséges intelligencia generál számunkra a mérkőzések során. Az egy dolog, hogy ezeket minden meccs után átbogarászhatjuk, de többségük még a pályán is megjelenik kisebb szünetekben, látványos adatvizualizációk révén, ami olyan élményt teremt, mint ha egy jövőbeli BL-meccset néznénk.
Azt viszont mindenki kiélvezheti, ami a játékkörnyezetben történik. Ilyen például, hogy offline módban – a fair-play érdekében ettől online eltekintettek – az időjárás is kihat a játékra: az esős füvön jobban csúszik a labda, a játékosok is nagyobb eséllyel tanyálnak el, a szél pedig képes lelassítani a focistákat futás közben. Emellett érdemes kiemelni, hogy attól függően, milyen napszakban játsszuk a meccset, a naplementét is láthatjuk leszimulálva a háttérben, így fokozva a realitást.
Az viszont egészen hihetetlen, hogy miközben ezt meg tudták oldani a fejlesztők, és az 1200 legnépszerűbb játékos mozgását is testre tudták szabni, azok hajszínére már nem jutott idő. PlayStation 5-ön azt tapasztaltam, hogy konkrétan minden focistának fekete a haja, Frenkie de Jong és Erling Haaland esetében pedig mindez úgy fest, mintha felül fehérre pingálták volna a tincseiket.
Karriermód
Az EA Sports FC 24 élményalapú megközelítése – az edzőket, játékosokat bemutató átvezetők, a partvonal melletti interjúk, valamint az Aranylabda-gála – ebben a játékban is változatlanul jelen van. Az EA Sports FC 25-ben a korábbinál is több átvezető videót kapunk, és nem csak meccs előtt, a félidőben vagy a lefújást követően: a szögletek, szabadrúgások előtt és a szabálytalanságok után mindig érkezik egy pár másodperces bevágás, amelyek többsége olyan, mintha egy testkamera képét látnánk. Ezen felül a transzferpápa Fabrizio Romano is bekerült a játékba, aki a friss átigazolások híreivel posztolja tele a közösségi médiát.
EA are adding social media into FC 25 career mode with people like Fabrizio Romano
byu/GG_Legend1 inFifaCareers
Bár nem próbáltam ki, de az idei évtől karriermódban már nem csak férfi csapatokat vezethetünk, hanem női klubokat is. A választható opciók közé az öt topliga különítményei kerültek be, de a női Bajnokok Ligájában is versenyezhetünk. Véleményem szerint azonban fontosabb, hogy a menedzser több döntési jogkört kap az EA Sports FC 25-ben: több pénz felett diszponálhat, valamint olyan befektetésekről is dönthet, mint egy pontrúgás-specialista leigazolása. Az EA Sport Cranium rendszernek köszönhetően ráadásul jobban testre is szabhatjuk az avatárt, ha nem valamelyik sztáredzővel kívánunk tevékenykedni.
Érdekes újítás a Live Start Points is, amelynek lényege, hogy a játék napjaink valóságát tekinti alapnak egy adott klub átvételekor. Ha például a Barcelonát akarjuk dirigálni, számolnunk kell a klubot sújtó sérülési hullámmal, és a csapnivaló financiális helyzettel is. Ezt a funkciót a 11 top bajnokságban és 6 nagy kupában tudjuk kipróbálni. Ha viszont rosszul teljesítünk, és lecsúszunk a tabella aljára, ismét vívhatunk osztályozót a bennmaradás reményében.
Több mint duplájára nőtt azon országok száma, ahonnan keresgélhetünk, hovatovább a szűrési paraméterek is sokkal specifikusabbá váltak. Az avatárok ráadásul fejlődnek az akadémiai évek során, így ha hosszú évekig nálunk marad egy növendék, magasabb lehet, és akár szakállat is növeszthet. A legfontosabb azonban, hogy nemcsak várnunk kell beérésükre, de aktívan használhatjuk is őket. A Rush módban ugyanis időről időre rendeznek ifi bajnokságokat, ahol jelenlegi formájukban, és maximális potenciájukat előrevetítve is próbára tehetjük őket.
Ha pedig menedzser helyett játékosként szeretnénk a csúcsra érni, akkor is tartogat új sztorimódokat a játék. Kipróbálhatjuk magunkat Andrea Pirlo, Ruud Van Nistelrooy, Theirry Henry és Kelly Smith bőrében, de három alternatív eredettörténet is rendelkezésünkre áll. Ezekben kipróbálhatjuk, milyen, ha egy legenda utódjai vagyunk, ahogy azt is, milyen lenne, ha egy nagy sérülésből visszatérő játékos lennénk. Emellett persze az egyszerű utcagyerekből focista lesz sablonos történetét is rekreálhatjuk – ha éppen ehhez lenne kedvünk.
Akkor mi a baj?
A számos újítás, és a realista játékmenetre való törekvés mellett, vagy épp ezek miatt azért számos negatívumot is tartogat az EA Sports FC 25. Az irányítás kapcsán többen is arra lettünk figyelmesek, hogy mind a becsúszások, mind pedig a lövések és passzok is egy-egy ütemmel később mennek végbe, mint ahogy azt szeretnénk. A képsorokat figyelmesebben nézve aztán az is feltűnt, hogy a játékos szinte mindig lábat vált, mielőtt lőne, vagy becsúszna, ami rengeteg hibához vezet.
Ez a fajta komótosság pedig nemcsak a focistákra, de az egész játékra jellemző. Nincs már olyan őrült iram, mint korábban, még akkor sem, ha olyan dinamikus csapatokkal játszunk, mint a francia válogatott vagy a Real Madrid. Ez annak is köszönhető, hogy nagyrészt eltűntek a játékosok közti sebességkülönbségek, és a robbanékonyság vált sokkal fontosabbá – amit labdával ugye nehezebb kihasználni. Ezzel párhuzamosan a védőknél is egyre több hiba merül fel: azok, akiket nem mi kontrollálunk, sokszor eltámolyognak a pozíciójukból, átjáróházzá téve a tizenhatosunkat.
Az aggasztó bugok szintén itt vannak: volt, hogy átszaladt a játékosom a bírón, máskor az egy helyben álló kapus eltanyált a vizes füvön. Szerencsére nagyobb megakadásokra, fagyásokra nem volt példa, de nem lennék meglepve, ha a PS5-ös optimalizálás jobb lenne, mint a korábbi konzolok esetében, amelyek ugye a Hypermotion Engine-t sem kapták meg. A legrosszabb viszont a menü átszabása lett, ami néhány esetben igen fontos funkciókat úgy rejtett el, hogy percekbe telt, mire rájuk találtam.
Bár kétségtelen, hogy az Electronic Arts idén többet ötletelt az EA Sports FC 25-tel, mint az elődjével, de ez sem elég ahhoz, hogy a játék jó szívvel ajánlható legyen. Ahogy tavaly, ismét csak az a kérdés merült fel bennem a tesztelés során, hogy miért éri meg minden évben új játékot piacra dobni, amikor a cég simán megtehetné, hogy kiad egy fizetős kiegészítőt, amivel megkapnánk az új csapatokat, a friss mezeket és az esetleges szabályváltoztatásokat.
Így a fejlesztőknek maradna idejük a valóban számottevő frissítések gondos elkészítésére és tesztelésére, a játékok aktualitásának fenntartásával, életciklusuk megnövelésével pedig bizonyára a felhasználók is szívesebben ölnének bele több pénzt – a sajnos kiirthatatlannak tűnő – mikrotranzakciókba, sőt még az éves marketingköltséget is megspórolná a kiadó.
