Amikor Tony Scott elsöprő sikert könyvelhetett el a Top Gunnal, a főszereplő, a fiatal, látszólag zabolázhatatlan Tom Cruise nemcsak a legígéretesebb fiatal sztárok impozáns csapatába került Hollywoodban, de a Reagan-korszak hiperférfias hőseinek is alternatívát mutatott. Egy frissebb, szebb, okosabb patrióta hőst ismertetett meg a nézőkkel.
Cruise ekkor tizenkilencre lapot húzott: nem akart az említett skatulyába kerülni, helyette kisebb, szerzői filmes rendezők felé fordult. Ennek eredménye lett az Esőember, az Egy becsületbeli ügy vagy a szerintünk a Cruise-életműben méltatlanul kevésszer emlegetett és elismert Született július 4-én.
1996-ot írtunk, amikor Tom Cruise-nak már két éve nem jelent meg új filmje, de legalább Az interjú a vámpírral szép sikereket ért el a bevételi oldalon. 1992-ben megalapította saját stúdióját Cruise/Wagner Productions néven, de csak a kilencvenes évek közepén döntött úgy, hogy valamit szeretne fölmutatni producerként is.
Úgy döntött, ehhez kedvenc gyerekkori sorozatát, a Mission: Impossible-t költözteti mozivászonra. Cruise imádta az eredeti, 1966-ban indult titkos ügynökös tévésorozatot, ami tele volt hidegháborús mögöttes üzenetekkel. Hosszasan győzködte a Paramount Pictures fejeseit, hogy szálljanak be a filmbe 70 millió dollárral, ami már akkor sem számított aprópénznek. Az interjú a vámpírral forgatása alatt részt vett egy vacsorán, ahol Brian De Palma, az új hollywoodi rendezőgeneráció akkor már elismert tagja is a meghívottak közt volt.
Cruise-t lenyűgözte a direktor addigi, horrorfilmet, thrillert és krimit is magába foglaló életműve. Meggyőzte magát, hogy De Palma kitűnő választás lesz a Mission: Impossible rendezői székébe, meg is bízta a feladattal. Cruise a produceri feladatok mellett főszereplő lett: egy szupertitkos kémcsapat, az IMF (Impossible Mission Force) fiatal ügynökét, Ethan Huntot formálta meg, akit De Palma belehelyezett egy kortárs, paranoid thrillertörténetbe. A rendező tagadhatatlanul nagy rajongója Alfred Hitchcocknak, aki nagyon sokat tett a kémfilmek népszerűsítéséért már a harmincas évektől kezdve. Az ember, aki túl sokat tudott, a Szabotázs vagy épp Az eltűnt hölgy mind nemzetközi összeesküvésekről meséltek a mozinézőknek. Nem alaptalan a Hitchcock-De Palma párhuzam, Pápai Zsolt például úgy fogalmazott erről, „Brian De Palma a kijáraton jött be, akkor tűnt fel, amikor Hitchcock búcsút intett a filmkészítésnek.”
Cruise-zal újraértelmezték az akcióhős fogalmát, hiszen Ethan Hunt nem kizárólag a fizikai fölényével, sokkal inkább az intelligenciájával, a technikai virtuozitásával képes felülkerekedni riválisain.
Lényeges ellenpont volt a csapatdinamikát kihangsúlyozó sorozathoz képest, hogy a film első fél órájában brutálisan kiirtják az egész IMF-csapatot, kivéve Huntot, akinek egyedül kell helytállnia az ezt követő másfél órás játékidőben. A Cruise-központúság szele már ekkor megcsaphatta a nézőket, holott még szó sem volt második részről, franchise-ról pedig főleg nem.
