A meghibásodott Starliner űrben rekedt asztronautáinak története bejárta az egész világsajtót. Sunita Williams és Butch Wilmore június 5-én indultak el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol a tervek szerint körülbelül nyolc napot töltöttek volna, ám az odaúton több helyen is hélium kezdett szivárogni a jármű RCS hajtóműrendszeréből, ami lehetetlenné tette, hogy hazainduljanak. Jelenleg úgy néz ki, 2025 februárjában térhetnek vissza a Földre, a SpaceX Crew Dragon űrhajójával.
Williams és Wilmore esete nem egyedi, a NASA weboldala több mint 100, űrutazással kapcsolatos balesetet, illetve a küldetések során fellépő meghibásodást tart számon, de olyan is előfordult már, hogy teljesen más okból ragadt a világűrben valaki.
Űrben rekedt emberek
Az egyik leghírhedtebb ilyen incidens Szergej Konsztantyinovics Krikaljov szovjet űrhajósé, aki 1991-ben utazott a Mir űrállomásra. A kozmonauta úgy tudta, 150 napos küldetésre megy, végül azonban jóval többet kellett ott töltenie, mivel közbeszólt egy óriási geopolitikai esemény: a Szovjetunió szétesése. A bajkonuri űrrepülőtér ugyanis az újonnan kikiáltott Kazahsztán területére került, így Oroszországnak hosszas tárgyalásokba kellett bocsátkoznia, hogy folytathassa az űrprogramját. Krikaljov végül 311 napot töltött az űrben, ami akkoriban világrekordnak számított.
Legutóbb 2022-ben történt a Starlineréhez hasonló eset: akkor a Szojuz MS-22 űrhajón észleltek szivárgást, miután mikrometeorit ütközött neki. Emiatt három űrhajós ragadt az ISS-en, Dmitrij Petelin, Szergej Propokjev és Frank Rubio. A három férfi végül 2023. szeptember 27-én tért vissza a Földre, ezzel az eredetileg 180 naposra tervezett küldetésük 371 naposra hosszabbodott.
Ő azonban még így is szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a testi épsége nem került veszélybe, márpedig a világűrben egyetlen probléma is könnyen súlyos következményekkel járhat.
„Houston, van egy kis gondunk!”
Minden bizonnyal sokaknak elsők között jut eszébe az Apollo–13 balesete, amelynek következtében három asztronauta vált űrhajótörötté. Jim Lovell parancsnok, Fred Haise holdkomp-pilóta és Jack Swigert parancsnokiegység-pilóta 1970. április 17-én indult el a Hold felé azzal céllal, hogy végrehajtsák a történelem harmadik emberes holdra szállását. Útjuk a tervek szerint 6 napot vett volna igénybe, de kevesebb mint 3 napnyi repülés után egy rövidzárlat miatt
