Útnak indult Európa új űrrakétája, az Ariane-6 – számolt be róla a BBC. A jármű magyar idő szerint kedd este 20 órakor startolt a dél-amerikai Francia Guyana területéről.
Az Ariane-6 feladata kilenc műhold pályára állítása volt, de az első küldetés valódi céljának sokkal inkább a rakéta működőképességének demonstrálása nevezhető.
A jármű felső fokozatának fedélzeti számítógépe idő előtt lekapcsolta a segédhajtóművet, emiatt nem tudta végrehajtani utolsó két feladatát: két visszatérő kapszula kibocsátását, valamit a felső fokozat visszalökését a légkörbe. Utóbbira azért lett volna szükség, hogy a rakétadarab ne keringjen űrszemétként a Föld körül, hanem az zuhanás közben az atmoszférában elégjen.
Az Európai Űrügynökség (ESA) ennek ellenére sikeresnek és történelminek értékelte a küldetést, kiemelve, hogy csupán 20-30 évente történik új nagy teherbírású hordozórakéta szolgálatba állítása.
Az Ariane-6 azért készült, hogy Európa önállóan is képes legyen hozzáférni az űrhöz, és hogy felvehesse a versenyt más gazdasági nagyhatalmakkal az űrkutatás terén. Ennek ellenére van egy fontos hiányossága az amerikai hordozórakétákkal szemben, hiszen egyszer használatos, míg az Egyesült Államok eszközei már mind úgy készülnek, hogy részben vagy teljes egészében újrafelhasználhatók legyenek.
Az Ariane-6-nak két verziója létezik: a 62-es modell 56 méter magas, 540 tonnás közepes teherbírású hordozórakéta, amely több mint 10 ezer kilogrammnyi rakományt képes alacsony Föld körüli pályára, és 4500 kilogrammnyit geostacionárius pályára állítani. A 64-es modell 62 méteres magassággal és 840 tonnás tömeggel büszkélkedhet, nagy teherbírásának köszönhetően pedig több mint 21 ezer kilogrammnyi rakományt tud alacsony Föld körüli pályára, és 11 500 kilogrammnyit geostacionárius pályára állítani.
