Kezdjük a számokkal! Elvégre egy termék sikerét mi mutatná jobban, mint hogy hányan fizetnek érte. A Sony büszkén jelentette be október végén, hogy már 13 milliónál is több Playstation 5-öt értékesített világszerte. Szép szám, az előző generáció nagy nyertesének számító PlayStation 4 szintén ilyen számokat produkált ugyanennyi idő után.
A Microsoft szégyenlősebb, nem adtak ki konkrét adatokat, de Daniel Ahmad, a Niko Partners ázsiai piacra fókuszáló elemzője szerint nyolcmillió felett járhatnak az Xbox Series X és S eladásai, amiket húszmilliós Xbox Game Pass előfizetői bázis támogat meg. Utóbbi kulcsfontosságú különbség a két gyártó üzleti modelljében: a Sony tradicionális stratégiát követ, azaz a játékok és a gépek eladásából származik a profit jelentős része, a Microsoft viszont egyre inkább a szolgáltatások felé fordul és havidíj fejében teszi elérhetővé a játékai többségét.
Ez a modell talán időtállóbb lesz, tekintve, hogy az idei második negyedév playstationös bevételei is úgy alakultak, hogy a gépek eladása a bevétel mindössze 26 százalékát hozta, szemben a digitálisan értékesített játékok 20 és az online szolgáltatások (Playstation Plus) 16 százalékával. Úgy tűnik, azoknak lesz igaza, akik évek óta arról beszélnek, hogy a videójáték ugyanolyan szolgáltatássá alakul, mint a sorozat- és filmnézés. Addig persze sok víz lefolyik a Dunán, a piac streaminggel foglalkozó szegmense pedig egyelőre nem túl acélos. A Google egyelőre küszködik a Stadiával, az Amazonnak alig van saját terméke, a Xbox Game Pass Ultimate és a GeForce Now viszont sikeresnek mondhatók, noha fejlett infrastruktúrára van szükség a működésükhöz.
Megéri?
Most viszont nem a távoli jövőről, hanem a jelenről van szó: mit adnak nekünk a legújabb konzolok? Játék terén kijelenthetjük, hogy nem sokat. Az Xbox már nem csak egy konzolcsalád, hanem ökoszisztéma, ami a 2013-as Xbox One-tól a 2016-ban kiadott, erősebb Xbox One X-en át a tavalyi Series X és S masinákig, a PC-ig mindent magába foglal – már a mobilokat is.
A digitálisan megvett xboxos játékok gyakran az összes felsorolt rendszeren, de legalábbis windowsos gépeken biztosan futnak, szóval a játékosok pénztárcájától és ízlésétől függ, hogy milyen platformon játszanak velük. 2021-ben pedig nem sok olyan program akadt, ami miatt érdemes lett volna beruházni az újabb Xboxokba. Az év eleji The Medium azóta Playstation 5-re is megjelent, a Flight Simulator egy szűkebb réteget szolgál ki. A Halo Infinite és a Forza Horizon 5 kellő okot szolgáltathatnak egy új konzol beszerzéséhez, de ezek a játékok pont elérhetők Xbox One-ra is, még ha minőség terén kompromisszumosabb formában is.
A helyzet viszont a PlayStation frontján sem jobb, bár itt legalább láttunk egy-két olyan programot, amik kizárólag Playstation 5-re jelentek meg. A Demon’s Souls remake-je vagy a Ratchet & Clank: Rift Apart valóban hatásos erődemonstrációk, de a PS4-es Death Stranding és Ghost of Tsushima PS5-ös újrakiadásai is megérdemlik a technológiai főhajtást. Ennyi tartalomért persze nem éri meg teljesen új gépet venni, a Sony pedig abban a furcsa helyzetben van, hogy a legnagyobb konkurense még nem is a Microsoft, hanem saját korábbi terméke. 2021 nyaráig több mint 116 millió Playstation 4 konzol kelt el, ami hatalmas mennyiség, óriási piac, és ezt ki kell használni.
Tekintve, hogy sem a Microsoft, sem a Sony nem képes elég gépet a boltokba vinni és ezért állandó hiány van a kilencedik generáció képviselőiből, muszáj is olyan játékokat kiadni, amik a korábbi gépeken is futnak. Az Xboxnál ez a fent említett ökoszisztémás modell miatt érhető, a Sony esetében viszont meglepő, hogy még a PlayStation 5-ös látványorgiának szánt, márciusra ígért Gran Turismo 7 is meg fog jelenni PlayStation 4-re, a God of War: Ragnarökről és a Horizon: Forbidden Westről nem is beszélve. A grafika és a teljesítmény természen nem lesz olyan, mint az újabb vasakon, de ettől még tény, hogy olyan konzolokon is játszhatunk majd ezekkel a programokkal, amik jövőre már a kilencedik évüket tapossák majd.
Kapni?
A válasz röviden: nem. Az előrendelések kiszolgálása egy évvel a gépek megjelenése után is tart, és jelen pillanatban egyáltalán nem úgy tűnik, hogy karácsony előtt lesz esély arra, hogy bármelyik elektronikai áruházba besétálva csak úgy levegyünk a polcról egy PlayStation 5-öt vagy egy Xbox Series X-et. Ami a kisebb teljesítményű Series S-t illeti, ilyen gépbe bele lehet botlani, de ezt a konzolt nehéz tiszta szívvel ajánlani, mert annak ellenére, hogy 90 ezer forinttal olcsóbb az X-nél, sajnos a legtöbb játék esetében jelentősnek mondható a minőségvesztés.
Tegyük fel, hogy valami csoda folytán lesz gépünk – mivel játszunk a fa alatt? Nos, Xboxon a már említett Halo Infinite december 8-i startja lesz nagy esemény, és persze a frissen megjelent Forza Horizon 5-be is bele lehet tenni néhány száz kósza órát. PlayStation 5-re idén már nem jön exkluzív játék, de mindegyik gép kap Battlefield 2042-t, Call o Duty: Vanguardot, felújított GTA trilógiát és Evil Genius 2-t, nem beszélve a rengeteg független fejlesztésű címről, valamint a már megjelent programokról (pl. Far Cry 6). Itt érdemes ismét szóba hozni az Xbox Game Passt, aminek kínálata az ünnepekig bővül, és a Microsoft játékain túl többek közt a felújított GTA San Andreas is elérhetővé válik a havi cirka négyezerforintos díj fejében.
A helyzet az, hogy korunk konzoljai már inkább különféle erősségű számítógépekre hasonlítanak, amiken más-más beállításokkal futnak ugyanazok a játékok. Valóban újgenerációs címek alig akadnak, és amíg a gépek is nehezen hozzáférhetők, ez nem is nagyon fog változni. Akik eddig megvették valamelyik új konzolt, jól szórakozhatnak vele, elvégre a korábbi generációkra írt játékokkal is tudnak játszani, viszont a korábbi gépekre is elérhető játékok valamivel szebb grafikája és gyorsabb töltési ideje mellett továbbra sem szól sok minden az újabb konzolok mellett. Éppen ezért, akik eddig vártak, talán jobban teszik, ha valamikor jövő év végén ruháznak be valamelyik új masinába – addigra talán kapni is lehet majd őket.
Szerző: Kardossy Patrik
