Ha Zuckerberg sem tudja megvédeni az adatait a Facebooktól, akkor ki?

Mark Zuckerberg is áldozat, mint mi?

A Facebook alaptó-elnökének második meghallgatásán egyértelműen megerősítette, hogy az ő adatait is felhasználták és eladták az ismerősei által használt appok miatt, azaz ugyanannyira érintett minden idők legnagyobb adatbotrányában, mint több mint 70 millió honfitársa, vagy a 32 ezer magyar felhasználó.

Itt ellenőrizheti, köztük van-e:

Itt ellenőrizheti, visszaéltek-e a Facebookos adataival

Csak egy kattintás, és kiderül ott van-e a 32 ezer érintett magyar felhasználó között.

Azt viszont egyértelműen megtagadta, hogy megnevezze, pontosan melyik külsős cég élt vissza személyes adataival.

Mint ismeretes a Cambridge Analytica mellett két másik cég ellen indítanak közös jogi eljárást amerikai és brit ügyvédek, akik azt sérelmezik, hogy politikai célokra használták fel az eddig megerősített adatok alapján 71 millió felhasználó adatait, azokból teljeskörű profilt alkotva róluk. Ezeket az EU-ból való kilépésről szóló brit referendumnál, avagy a brexit-szavazásnál vetették be, majd a 2016-os amerikai elnökválasztásnál is.

A három cég:

1. SCL Csoport
2. Cambridge Analytica – az SCL alcégeként alapították 2013-ban, de az adatok gyűjtésekot és felhasználásakor 2014-tól Steve Bannon, Donald Trump kampányfőnöke és fehér házi tanácsadója vezette.
3. Global Science Research (GSR) – Alexander Kogan, a módszer megalkotója, a Cambridge Egyetem idegtudósa alapította.

Bár mind a cégek, mind Kogan tagadja, hogy bármi rosszat tettek volna, a 71 millió felhasználót képviselve indítanak ellenük eljárást.

Ugyanakkor a tény, hogy a Facebook-alapítója is érintett az ügyben azt sugallja, 2013 környékén, lehet egészen 2015-ig, sőt talán máig is a közösségi oldal nem felelt meg a neki támasztott követleményeknek, hiszen ha Zuckerberg sem tudja megvédeni gyermekétől a magánszféráját, akkor ki tudja?

Háború a “bűnös” egyetem ellen

Zuckerberg közölte, hogy a Facebook vezetőségével közösen nemrég fedezték fel és döbbentek le, milyen kiterjedt pszichografológiai csapat is munkálkodik a Cambridge Egyetemen, ahol a kutatók a közösségi oldalról szerzett adatokból tökélyre fejlesztett módszerekkel alkotnak profilokat különböző célokra.

Egy teljes programot indítottak az egyetemen, melynek keretében a kutatók a Koganéhez hasonló adatgyűjtő appokat fejlesztettek”

– mondta Zuckerberg.

A Facebook csak hétfőn tiltott le egy újabb adatelemző céget, a Cubeyou-t. A New York-i cég a Cambridge Analyticához hasonlóan szintén törvénytelen, adathalász módszereket alkalmazott adatok gyűjtésére, hogy aztán azt partnereiknek értékesítsék “gyors, egyszerű és precíz fogyasztói elemzéseket” kínálva nekik.

A “You Are What You Like” nevű, pár kattintást igénylő személyiségi teszttel szedték ki a felhasználókból a válaszokat, és így adataikat. A kvízt pedig éppen a Cambridge Egyetem kutatói csapatával közösen fejlesztették. Ez két dologra is rávilágított:

• a Cambridge Analytica ügye nem egy elszigetelt eset, úgy tűnik a módszert szélesebb körben, több cég is alkalmazhatta.
• a tudományos kutatás leple alatt történő adatgyűjtés és profilalkotás marketing, politikai és egyéb célokra évekig elfedett egy amúgy történytelen cselekményt, amelyet még Kogan és a többi kutató is bevett és elfogadott gyakorlatnak nevezett, nem érezték szabályokba ütközőnek – legalábbis ez derült ki nyilatkozataikból.

Zuckerberg a meghallgatáson közölte, még nekik is meg kell ismerniük és érteniük, pontosan mi zajlik a Cambridge Egyetemen, egyben jelezte: ha törvénytelen tevékenységbe ütköznek, beperlik az egész intézményt.

Új adatvédelmi törvény?

Szóba kerül a májusban hatályba lépő új EU-s adatvédelmi rendelet (GDPR) kapcsán, hogy vajon az Egyesült Államokban is szigorúbb szabályozást kéne bevezetni, ha a cégek nem védik meg eléggé a felhasználók, ügyfelek személyes adatait. Zuckerberg ugyanakkor úgy nyilatkozott, szerinte az uniós szabályozás inkább “irányít”, mint “véd”.

Nincs ugyanakkor ellene egy új, szigorúbb amerikai jogszabálynak, bár kérdéses, a lobbi által mi is kerülne bele végül az elfogadott törvény szövegébe.

Összességében úgy tűnt, az európai képviselők a nap hősei, hiszen több amerikai kongresszusi képviselő is nekiszegezte Zuckerbergnek a kérdést, akarna-e egy amerikai GDPR-t, de a Facebook-vezér csak kitérő választ adott újra és újra, vagy hümmögött.

Amerikai vagy globális cég a Facebook?

A sikered egy igazi amerikai sikersztori, amely olyan értékeket testesít meg, mint a szólásszabadság, vagy a vállalkozás szabadsága”

– mondta nyitóbeszédében Greg Walden republikánus képviselő, a bizottság elnöke. S valóban: a koleszszobából indult projekt mára 2,2 milliárd felhasználó otthona, de egyben ennyiért is felel. Az első meghallgatáson azon kérdésre válaszolva, hogy feldarabolná-e cégét Zuckerberg, a Facebook-vezér azt felelte, az komolyan gyengítené az amerikai versenyelőnyt Kínával szemben. Cége azonban már rég nem csak amerikai.

A Facebook felhasználóinak 85-95 százaléka az Egyesült Államokon kívülről származik, egyedi problémákkal, külföldi nyelvekkel, kultúrákkal, és főleg: nem amerikai szabályozás alá tartozva. Nem csoda, ha ennek fényében a Facebook zárt ajtók mögött már régen globális vállalatként hivatkozik magára, nyilvánosan viszont még mindig egy amerikai cégként, holott a vállalkozás jövője is éppen a potenciális, új nemzetközi felhasználóktól függ.

A kérdések, amire Zuckerberg nem akar felelni

Az egyértelműen látszódott a második meghallgatáson, hogy szemben az előző nappal, a szenátorok nagyon keményen nekimentek az immár melankólikusnak ható, az ügyvédek által hosszú napok alatt felkészített, rezignáltan válaszoló Zuckerbergnek – aki már nem ijedt kisfiú benyomását keltette, inkább csak egy rendkívül fáradt, napok óta kevés alváson tengődő, szemei alatt óriási táskákat hordó robotét.

Az olyan kérdések elől viszont trükkösen kitért, mint hogy

• ki birtokolja virtuális személyiségünket: a Facebook vagy a felhasználó?
• milyen adatokat gyűjtenek a Facebookon kívül, amikor kilépve szörfölünk, böngészünk a neten, és ezeket mire használják fel, meddig őrzik meg?
• miben különbözik a Facebook a titkosszolgálatoktól?

Röviden szinte mindenre azt felelte, hogy a felhasználóké az adatok, ő dönti el mit oszt meg magáról, és ő is rendelkezik felettük, hiszen bármikor törölheti adatait – arról persze nem beszélt, hogy ha ezen adatok alapján készítenek rólunk teljeskörű profilt, akkor hiába töröljük az adatokat, a profilt már nem tudjuk.

Már azt is kínkeservesen nehezen vallotta be, hogy a közösségi oldalon kívülről is gyűjtenek rólunk adatokat, állítása szerint biztonsági célból. Ahogy azt is csak nagysokára ismerte el, hogy ezek a “külső” helyekről gyűjtött információk nem részei  az “Adataid” menünek – ez mondjuk logikus, hiszen nem a felhasználó töltötte fel azt a Facebookra, így viszont rendelkezni sem tudunk felette, ha akarnánk is.

A hírszerzés-Facebook hasonlatra csak annyit felelt gyurcsányosan: ki lehet lépni, el lehet menni, ők nem egy titkos szerv, nem szolgálnak kormányokat, vagy más állami entitásokat.