Tech

És akkor a portás helyett én nyitottam kaput Petőfiéknek

Az 1848-49-es szabadságharc budapesti helyszínein sétálva visszarepülünk az időben. Ha már barátokkal, családdal a fővárosban járunk, városnézés közben miért ne vinnénk sikerre a forradalmat? Egy ingyenes kalandjáték és kincskereső éppen ezt ígéri. Kalandra fel!

1848. március 15. eseményei a legtöbbünk számára jól ismertek. Ismerősen cseng a Pilvax kávéház neve, ahol a márciusi ifjak a forradalom terveit szövögették, Landerer nyomdája, ahol a 12 pontot és a Nemzeti Dalt nyomtatták, a Kiskörúton sétálva pedig már legalább egyszer mindenki elképzelte Petőfi Sándort a Nemzeti Múzeum lépcsőinek tetején, ahogyan épp költeményét olvassa fel a zúgolódó tömegnek.

  • De vajon hányan tudják, hogy az a kávéház, amelyet ma Pilvaxként ismerünk, nem azonos a forradalmárok kedvelt találkozóhelyével?
  • Hányan ismerik fel azt az épületet, amely egykoron Landerer nyomdájának adott otthont?
  • Tudja-e bárki, hogy Petőfi valójában mit is mondott a múzeum előtt?

A Mistory március 15-re készült története egy GPS-alapú városnéző kalandjáték: Budapest belvárosában kirándulva ismerhetjük meg a forradalom helyszíneit és eseményeit.

Kalandtúra a városban

A mobilapplikáció nem új: 2014-ben született meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem innovációs laborjában. Célja, hogy a gamifikáció, azaz játékosítás által egy egyszerű városnézést is kalandjátékká varázsoljon. A különböző történetek révén a játékos hol egy bűntény kusza szálainak felfejtésében segédkezik, hol szabadkőművesek után kutat, hol pedig egy képzelet szőtte történetbe csöppen. A Microsoft fiatal fejlesztőknek szánt versenyén, az Imagine Cupon a világdöntőbe jutva elhozták a közönségdíjat 2015-ben.

Játékos feladványokkal visz tovább az újabb állomásokra Forrás: Mistory

A nemzeti ünnep alkalmából időutazásra hívják a játékosokat. A játék azt a kevésbé ismert momentumot ragadja meg, amikor a Nemzeti Múzeum portása, Kovács Péter beengedte Petőfiéket a mai Bródy Sándor utca felőli hátsó kapun.

A játékosoknak különféle feladványokat kell megoldaniuk, hogy megtalálják a főszereplővé avanzsálódott portást, és így „sikerre vigyék” a forradalmat.

A kaland az eredeti Pilvax kávéház közeléből indul, a helyszínen azonban egy finom fekete helyett csak a forradalom kávésa, Fillinger János üzenete várja a „forradalmárokat”. A főpincér levelével kezdődik el a körülbelül 45 perces játék: rejtvényeket, találós kérdéseket, logikai feladatokat oldunk meg, szobrokat, feliratokat, ajtókat keresünk meg, közben pedig olyan tudással gazdagodunk,  amire egy törióra se feltétlen adna lehetőséget.

Hol Petőfit kereshetjük a Ferencieken, hol a Baross utcán vadászhatjuk Pázmányt Fotó: Mistory

Oktatásra is alkalmas

Ez célja is az appnak, hogy a szórakozás mellett edukáljon is. Játékos tanulással ugyanis sokkal érdekesebbé válik a tananyag, hatékonyabban sajátítható el, az ember pedig sokkal motiváltabb, ha közben kincset keres – főleg ha épp a fiatal generációt akarjuk megszólítani.

A vizualitás, és az adott helyszínen informálisan szerzett ismeret bizonyítottan hosszabb távon megmarad az ember memóriájában, így könnyebben tudjuk felidézni. A kihívások akár egyénileg is teljesíthetőek, de baráti társaságoknak, családi és osztálykirándulásokra is ajánlják.

Ingyenes és net se kell

Az app az okostelefon GPS-ét használja a navigáláshoz, így amikor épp rossz irányba tartunk rögtön jelez, hogy másfelé próbálkozzunk, nem jófelé indultunk el. A fejtörők és feladványok mellett képeket is feldob, amik alapján meg kell találni az újabb állomást, a város észrevétlenül megbújó részeit.

Ha az applikációt és az adott sztorit letöltöttük, többet nincs szükség internetkapcsolatra, így offline járhatjuk a várost, mobillal a kézben.

Forrás: Mistory

Minden egyes megfejtés után egy tudásmorzsa is tartozik a helyszínhez: a március 15-i játék ugyanis Szilágyi Adrienn, az MTA BTK Történettudományi Intézet munkatársának segítségével készült.

A Mistoryt ingyenesen letölthetjük a Google Play-ből androidos telefonokra.

Kiemelt kép: Orlai Petrich Soma festménye Petőfi Sándorról az 1840-es években

Ajánlott videó

Olvasói sztorik