Tech

Mit ad és kinek jó a kormány olcsó internete?

Eléggé homályos még sok minden a januártól induló Digitális Jólét Alapcsomaggal kapcsolatban, összeszedtük, mit tudunk, és mi az, amit csak szeretnénk tudni róla.

Ma reggel az MTI közleményében jelent meg hivatalosan, hogy 2017. január elsejétől elindul a Digitális Jólét Alapcsomag, amely a Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos által vezetett Digitális Jólét Program első kézzel fogható “lakossági terméke” azóta, hogy az internetadó tervezett bevezetése utáni tüntetéssorozat végén elindították a programot. Először InternetKon néven egy lakossági konzultációt indítottak, de az a folyamat csak viszonylag kevés valódi választ hozott, ezért lakossági téren idáig nem volt igazán érzékelhető a hatása.

Nézzük pontról pontra, mit takar a Digitális Jólét Alapcsomag, mit tudunk, és mi az, amiről még kevés vagy egyáltalán nincs információ.

Hol igényelhető?

A közlemény szerint minden magyar internetszolgáltatónál elérhető lesz (legalábbis mindegyikükkel tárgyalnak róla), így ez lesz a legolcsóbb választási lehetőség. A válasz tehát kissé egyszerűsítve: elvileg mindenhol. Ez tehát pipa.

Deutsch Tamás egy tavalyi InternetKon sajtótájékoztatón
Deutsch Tamás egy tavalyi InternetKon sajtótájékoztatón

Mennyibe kerül?

Ez még eléggé homályos. A hivatalos megfogalmazás szerint “legalább 15 százalékkal alacsonyabb a jelenleg elérhető legolcsóbb konstrukcióénál”. Ez viszont felvet néhány kérdést: vajon az országos szinten legolcsóbb konstrukciót veszik alapul, vagy az adott helyre vonatkozó legolcsóbbat, esetleg az adott szolgáltató legolcsóbb csomagját, és ezáltal minden szolgáltatónál más és más ára lesz a kormánycsomagnak?

Ha az ország legolcsóbb internet-előfizetését nézzük, akkor saját keresésünk alapján a székesfehérvári SzivárványNet nyert, amelynek belépő csomagja bruttó 1300 forintos havidíjért kérhető. Ezért 6 megabites letöltést és 3 megabites feltöltést kapunk, amelyből a minimálisan garantált sávszélesség 1 megabit lefelé és fél megabit felfelé. Nem épp villámsebesség, de még visszatérünk rá, hogy ez miért fontos.

Ha egy adott területen elérhető szolgáltatások közötti legolcsóbbat nézzük, elég nagy a szórás attól függően, vidéki városban, faluban vagy a fővárosban keresgélünk, és még Budapesten belül, akár utcaszinten is elég nagy a különbség aszerint, milyen szolgáltatónak van kiépített infrastruktúrája arrafelé. Az egyszerű, de frappáns kísérletezés kedvéért beírtuk a Parlament címét a szolgáltatók információs oldalaira, és megnéztük, mi lenne, ha oda szeretnénk egy lakossági előfizetést igényelni. Itt a UPC nyert, a FiberPower 30 csomag (30 megabites le- és 3 megabites feltöltés, melyből 10/1 megabit garantált) havi ára 2990 forint, ha e-számlával kérjük.

Van azonban bőven olyan terület, ahol kifejezetten limitált az elérhető szolgáltatások, pontosabban a helyi infrastruktúrával rendelkező szolgáltatók köre. A véletlenszerűen felütött Makó egyik utcájában például a legolcsóbb csomag már Externetes (a Golf 5 M csomag mindössze 5/0,5 megabites, garantált sebessége a semmire sem elég 1/0,19 megabit), és máris 4565 forintba kerül.

Ráadásul van egy érdekes kitétel a közleményben, miszerint “a szolgáltatók ugyanakkor “szabad kezet kapnak”, vagyis az alapcsomagokban is tudnak majd versenyezni egymással”.

Szóval a válasz a “mennyibe kerül?” kérdésre: hátttööööö, mondanánk okosat, de nem tudunk, egyelőre erről nincs információ.

Ilyen lakossági csomagokat igényelhetnénk, ha a Parlamentben laknánk. Négy jó (vagy hat rossz) sör ára, és nem is vészes a sebesség. (forrás: telenet.hu)
Ilyen lakossági csomagokat igényelhetnénk, ha a Parlamentben laknánk. Négy jó (vagy hat rossz) sör ára, és nem is vészes a sebesség. (forrás: telenet.hu)

Mit kínál?

Na, ez az, amire aztán az égvilágon semmilyen információ nincs a közleményben. Azt sem részletezték, csak vezetékes szolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkozik-e az Alapcsomag megjelenése, vagy például a mobilszolgáltatók is indítanak hasonlót a mobilnetes elérésekhez.

Tehát a legrövidebb válasz: erről sincs semmilyen információ, tehát ezt sem tudjuk.

Kik vehetik igénybe?

Ezt legalább nagyjából körülhatárolták a közleményben, viszont ez alapján tényleg egy elég szűk kör tartozik ide, és láthatóan a program tényleg csak az eddig az internettől teljesen elzárt háztartásokat célozza meg. Az alapcsomagokat eleve csak olyanok igényelhetik, akiknek jelenleg nincs internet-előfizetésük, és jelenlegi lakcímükön legalább egy éve nem volt semmilyen vezetékes előfizetés. Az alapcsomagot elvileg két éven át garantálná a kormány, amit egy évvel hosszabbíthatnak meg azok, akik elvégzik a központilag indított digitális képzést.

A rövidített válasz tehát: azok, akik eddig egyáltalán, vagy szinte nem interneteztek.

A homályos pontokkal kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a Digitális Jólét Programnak, ha bármilyen választ kapunk, természetesen jelezzük. Az is tény, hogy az Alapcsomag koncepcióját csak novemberben terjesztik a parlament elé, és közben folyamatosan egyeztetnek a szolgáltatókkal, így esélyes, hogy a részletesebb információkért akár egy hónapot is várni kell.

Frissítés: cikkünkre reagált a Digitális Jólét Program titkársága. Szerintük lebonyolították az internetről és digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációt, ahogy írják, “szerintük sikeresen”. Összesen 31 674 vélemény érkezett, ami kis turbózással egy átlagos kisváros lakosságának felel meg. Ezen kívül az InternetKon eredményei alapján 2015 decemberében a kormány elindította Digitális Jólét Programot. A DJP számos, már évek óta zajló, az infokommunikációs szektort érintő fejlesztésnek és programnak, valamint jó néhány új fejlesztésnek ad keretet. Köszönjük, jól utánanézünk, kíváncsiak vagyunk a programoknak és fejlesztéseknek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik