Manapság, amikor egyre kevesebb az eladott CD és egyéb hanghordozó, a zenei közízlést már nem a MAHASZ-lista vagy az egyéb hivatalos díjátadók mutatják meg legjobban. A fiatalok többsége streaming szolgáltatókat és online rádiókat hallgat, de amire talán senki sem számított annak idején, a YouTube vált egyfajta kibővített rádióvá. A 10 éve indított szolgáltatást csak használóinak egy része nézi a szó szoros értelmében, a többi hallgatja, vagy egy második képernyőn, de akkor is háttérzeneként futtatja. Ha tehát meg akarjuk nézni, milyen zenék és egyéb tartalmak népszerűek, jó merítést adhatnak a Google videós szolgáltatásának statisztikái.
A kerek évforduló kapcsán megkaptuk az aktuális, hazai YouTube toplistákat, és picikét sikerült elszomorodnunk. Szóval ezt hallgatják itthon a legtöbben? Akkor bizony van baj. Nézzük először a tíz évre vonatkozó, összesített magyar kedvenceket. Itt Majka és Curtis klipje, a Belehalok vezet, vastagon 31 millió fölötti nézettséggel. A második helyen Pitbull és Marc Anthony koprodukciója, a Rain Over Me áll. Egy magyar gettó-rap és egy nemzetközi gagyi-pop. Harmadik a Gangnam Style, amely nemzetközi szinten a legnézettebb YouTube videó evör, nálunk is felfért a dobogóra. Negyedikként pedig pont ugyanennek a magyar megfelelője, Fluor bicskanyitogató Mizu című “dala” tanyázik. És így tovább, hazai és külföldi gagyik egymás után, hol popsirázós focihimnusz, hol pedig hazai roma-mulatós pop formájában. A tizedik helyre fért az Alma együttes gyerekpogóztató (és szülőszomorító) dala, a Ma van a szülinapom – és komolyan ez a legigényesebb még mindig a toplistán.
Bontsuk tovább a magyarok magyar kedvenceire? Csak még szomorúbb a kép. Kis Grófo és Nótár Mary, Gumimaci, Majkából és Curtisből itt már két eposz is elfért a top tízben… A nem zenei magyar csúcson pedig a fentieket támogatva egy Majka-Curtis paródia tanyázik. Ennyi…
Miért szeretjük mégis a YouTube-ot? Talán azért, mert ha már úgyis bedőlt ez az egész zenebiznisz, és már rég nem az eladott CD-kből élnek a zenészek, legalább olyan ritkaságokat is megtalálhatunk rajta, amiket hivatalos kiadványban már rég hiába keresnénk bárhol. Meg azért, mert megismertette velünk a “jútyúbszörf” kifejezést – ez az, amikor egy videót megnézve felkelti a figyelmünket valamelyik kapcsolódó videó az oldalsó menüben, megnézzük azt, aztán abból is továbbugrunk, és nemsokára meglepő irányokba távolodunk el az eredetileg nézett témától vagy stílustól.
Havonta egymilliárdan néznek YouTube videókat világszerte. Az internetezők harmada. Minden hónapban hatmilliárd óránál is több videót pörgetnek le, és percenként több mint 12 napnyi mozgókép kerül fel a szolgáltatásra. És igen, a toplistára ilyeneket ken fel a többség, mint amiket a magyar statisztikák is mutatnak (nemzetközi szinten a Gangnam Style után például egy Justin Bieber ősborzalom a második), de ismét megjegyezném: ha valaki KERES, akkor a YouTube-on talál. Értéket is. Csak ne felejtsünk el keresni ahelyett, hogy megyünk a “mindenki más is ezt nézi” feliratú birkavagonba. Ha így teszünk, rájöhetünk arra, hogy a YouTube valójában egy hatalmas kincsesláda, aminek csak a tetejét szórták tele szeméttel, mélyebben keresgélve azonban van ott bőven arany is.
A cikk végére hadd szúrjunk be egy elgondolkodtató videót. A Dire Straits Money for Nothingja még a nyolcvanas években azt az érzést szomorkodta bele a világba, hogy az MTV hogyan eszi meg a zeneipart. Miközben a harmincéves klipet nézzük (és furcsállva felfedezzük benne még a magyar Első Emelet tagjait is), gondolkodjunk el azon, mennyi minden változott – és a technológia csak egy része a változásnak, a lényeg tőlünk függ: vajon mire használjuk a szép, új világot?
