Amikor Koreában háború tört ki, Nagy-Britanniában sokan a legrosszabbtól tartottak, a sorozás és a légitámadások visszatérésére számítottak. Aztán a félelem gyorsan közönybe fordult.
Németország – és első számú szövetségese, az Osztrák–Magyar Monarchia – jóval kedvezőbb helyzetben várhatta volna az elkerülhetetlennek látszó konfliktust a kontinens hatalmai között.
Egy német bűnöző 1939-es versailles-i kivégzésén a bámészkodó tömeg annyira botrányosan viselkedett, hogy az elnök betiltotta a nyilvános kivégzéseket.
Szovjet laktanya, szociális otthon és magyar tiszti lakások: 1945 után a gödöllői kastély különböző, falakkal elzárt világokat rejtett őrtornyokkal és katonákkal.
„Agóniája szörnyű volt. Szemünk láttára fulladozott. [...] Rettenetes volt a tekintete, az őrület és a harag határvonalán...” – idézte vissza a diktátor halálát lánya, Szvetlana.
Edvard Benes dekrétumai embertelen brutalitással igyekezték elérni, hogy az „elmagyarosodott szlovákok” visszatérjenek az anyanemzethez, illetve a szláv elem visszatérjen „ezer éve elvett” területeire.
A 102 éves Ata karrierje végigkísérte az elmúlt száz évet – fotózta a dél-amerikai indiánokat, az '56-ban Nyugatra menekülő magyarokat és divatfotósként is maradandót alkotott.