A házimunkát a XX. század elején is nők végezték, heti 58 órát töltöttek főzéssel, mosással, takarítással.
xx. század
Amikor Koreában háború tört ki, Nagy-Britanniában sokan a legrosszabbtól tartottak, a sorozás és a légitámadások visszatérésére számítottak. Aztán a félelem gyorsan közönybe fordult.
Németország – és első számú szövetségese, az Osztrák–Magyar Monarchia – jóval kedvezőbb helyzetben várhatta volna az elkerülhetetlennek látszó konfliktust a kontinens hatalmai között.
A pártfőtitkár arcán a düh és valamiféle ijedtség keverékével hallgatta a 31 év után első, nyíltan ellenzéki hangot 1987-ben a Parlamentben.
Egy német bűnöző 1939-es versailles-i kivégzésén a bámészkodó tömeg annyira botrányosan viselkedett, hogy az elnök betiltotta a nyilvános kivégzéseket.
Szovjet laktanya, szociális otthon és magyar tiszti lakások: 1945 után a gödöllői kastély különböző, falakkal elzárt világokat rejtett őrtornyokkal és katonákkal.
Két francia politikus tett pontot karddal egy vita végére 1967-ben.
Herczeg Ferenc jó fél évszázadig sikerrel mérte fel az olvasók igényeit.
Egy nemrég publikált tanulmány szerint már jóval előbb pusztított a spanyolnátha.
Egy évszázada Nagy-Britanniát etnikai zavargások, lázongások és erőszakos sztrájkok borították el.
Feleségének betegsége adta az ötletet az érmés telefon feltalálójának.
Félő volt, hogy a sziget csatlakozik Görögországhoz.
A '30-as évek második felére London és Párizs is elismerte egy szolid határkorrekció jogosságát.
Viktor Silov altábornagy volt az utolsó szovjet katona, aki elhagyta Magyarországot 1991. június 19-én.
Az alkoholtilalom megszegőit egy év börtönnel, és nagyjából egy évnyi fizetésükkel egyenértékű pénzbírsággal sújtották.
Gondos munkával honosították meg a pisztáciát Kaliforniában az 1930-as években, de az iráni áru még így is olcsóbb volt. Aztán jött a nagy fordulat.
„Agóniája szörnyű volt. Szemünk láttára fulladozott. [...] Rettenetes volt a tekintete, az őrület és a harag határvonalán...” – idézte vissza a diktátor halálát lánya, Szvetlana.
1956 forró ősze október 23-án robbant Budapesten: „Ruszkik, haza! Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!”.
Az új amerikai tengeralattjáró ma 60 éve érte el jég alatt az Északi-sarkot, ami új szintre emelte a hidegháborús hisztériát.
Edvard Benes dekrétumai embertelen brutalitással igyekezték elérni, hogy az „elmagyarosodott szlovákok” visszatérjenek az anyanemzethez, illetve a szláv elem visszatérjen „ezer éve elvett” területeire.
Borongós, őszies volt az idő Budapesten 1920. június 4-én. Zúgtak a harangok, búgtak a szirénák, leállt a közlekedés – Magyarország gyászolt.
A százezres, békés munkástüntetést a rendőrség és a katonaság sortűzzel akarta megfékezni.
Díszes címkék és ismeretlennek tűnő nevek, mára jórészt elfeledett borászatok palackjain.
A 102 éves Ata karrierje végigkísérte az elmúlt száz évet – fotózta a dél-amerikai indiánokat, az '56-ban Nyugatra menekülő magyarokat és divatfotósként is maradandót alkotott.
