Íróóriások dolgoztak a népszerű magyar lapnál

Korábban a témában:

„A magyar családhoz fordulunk kérésünkkel, hogy adjon nekünk helyet asztalánál, ha felismerte bennünk bizalmas jóbarátját. Szórakoztatni és gyönyörködtetni akarjuk önöket írással és képekkel, amelyekhez az anyagot első sorban abból a világból merítjük, amely önöket leginkább érdekli: a magyar társasélet világából. Nem az a mi célunk, hogy képes lapot indítsunk, amely tartalma és pompája tekintetében fölülmúlja a többit; egész igyekezetünk csak oda irányul, hogy az új időknek megfelelő lapot adjunk a magyar család kezébe” – ismertette új hetilapja első, 125 éve, 1894. december 18-án megjelent számában célkitűzéseit a 31 éves, de már íróként is ismert főszerkesztő, Herczeg Ferenc.

Sorait egy bátor vállalással zárta: „Nem ígérünk sokat, de egy ígéretünket meg fogjuk tartani: az Uj Idők, ha megnyerte az önök barátságát, sohasem fogja megsérteni a társasélet legelső szabályát és nem fogja önöket untatni soha.”

Eltalálta az olvasók igényeit

A századforduló körüli évek a magyar lapkiadás egyik fénykorának számítottak, a Singer és Wolfner cég pedig a piac egyik óriása volt. Sikerük egyik titka az volt, hogy mindig igyekeztek az állandóan változó közízlést kiszolgálni, az Uj Idők is e törekvésnek volt a része. Nem véletlen, hogy főszerkesztőnek Herczeg Ferencet kérték fel, aki regény-, dráma- és újságírói népszerűségét köszönhette annak, hogy jól fel tudta ismerni, mire és milyen hangvételben kíváncsi a nagyérdemű.

A folyóirat főmunkatársa volt Mikszáth Kálmán és Bródy Sándor is, utóbbi „szabad, modern és bátor hangú irodalmi lapot” szeretett volna csinálni az Uj Időkből, Herczeg viszont állítólag amellett kardoskodott, hogy olyan lapot kell kiadni a kezükből, amelyet akár egy tinilány is nyugodtan olvashat. Mikszáth és a kiadó támogatásával Herczeg álláspontja került fölénybe.

Herceg Ferenc. Forrás: Wikipedia

Fél évszázadig töretlen siker

Indulásakor a lap azzal szerzett rengeteg hű olvasót, hogy Gárdonyi és Jókai regényei folytatásokban itt jelentek meg először. Az eredeti viták ellenére a „szabad, modern és bátor” hang sem hiányzott az Uj Időkből az évtizedek során, Bródy mellett a század első felének sok kiemelkedő szerzője publikált a hasábjain, többek között Tömörkény István, Ambrus Zoltán, Radnóti Miklós, Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, Harsányi Zsolt, Csathó Kálmán, Zsigray Julianna, Benedek Marcell, Márai Sándor vagy éppen Fekete István.

A magyar családok megcélzása üzletileg jó döntésnek bizonyult, az irodalmi lapok közül az Uj Idők kelt el a legtöbb példányban, és Herczeg csalhatatlan érzékkel még az 1930-as években is követni tudta az olvasói igények változását.

Herczeg Ferenc egyébként egészen példátlan módon egészen 1944-ig, tehát kerek fél évszázadon át szerkesztette a lapot, sokszor a tartalom egy jelentős hányadát is saját kezűleg állítva elő. A második világháború után aztán a régi rendhez tartozónak ítélt folyóirat napjai is meg voltak számolva (Herczeg a Felsőház és az Akadémia tagja is volt, és erőteljesen kiállt a revíziós politika mellett), végül 1949-ben szűnt meg. Az alapító-főszerkesztő ezt is túlélte: 1954-ben, 91. életévében halt meg.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.