Tudomány

Európa elámult a magyar gyerekek munkáján

Szovjet laktanya, szociális otthon és magyar tiszti lakások: 1945 után a gödöllői kastély különböző, falakkal elzárt világokat rejtett őrtornyokkal, katonákkal, ahol bárki közeledésére az őrszem már emelte is a fegyverét. A „kastély titkos életéről” szóló kiállítás nagyrészt diákok munkája, amelyet az Európai Unió a legmagasabb örökségvédelmi díjban részesített.
Korábban a témában:

A számos hazai díj után most az Európai Unió műemlékvédelmi szervezete is az odaítélhető legrangosabb elismerésben részesítette, „Oktatás, képzés, tudatosságnövelés kategóriában” Europa Nostra-díjjal jutalmazta a Gödöllői Királyi Kastély egy 2018–19-es projektjét. Az Egy kastély titkos élete című időszakos kiállítás – és a rengeteg történeti forrás, értékes tárgy összegyűjtését is magába foglaló „háttérmunka” – viszont nem csak az EU hivatalos kitüntetése okán különleges.

Hanem egyrészt azért, mert a projekt minden szintjén, elejétől a végéig középiskolás diákok dolgoztak szakemberek támogatásával. Másrészt pedig a kastély múltjának olyan szeletét tárták fel, amely a szemünk láttára, mégis szinte észrevétlenül vált történelemmé: az 1950–1990 közti időszakot. A részletekről Faludi Ildikó muzeológust, a projekt vezetőjét, a Gödöllői Királyi Kastély munkatársát kérdeztük.

Sisi kedvenc búvóhelye

A kastély építését Mária Terézia királynő bizalmasa – a ma úgy mondanánk, pénzügyminisztere –, Grassalkovich Antal kezdte meg 1735 körül, majd fia és unokája is hozzátette a magáét. Impozáns, stílusteremtő épületegyüttes született egyedülálló parkkal, a kor legmodernebb technikáját felvonultató színházteremmel, ám a Grassalkovichok számára megmaradt egyfajta családi fészeknek, a környéken fekvő birtoktestük központjának.

Természetesen ők is szerveztek grófi, hercegi rangjuknak megfelelő társadalmi eseményeket, színházi előadásokat, bálokat, koncerteket, de Gödöllő nem vált „magyar Verszáliává”, mint Fertőd az extravagáns Esterházy (I.) Miklós József idején, amiről itt írtunk. A Grassalkovich család férfi ágon III. Antal halálával 1841-ben kihalt, az örökösök 1864-ben egy belga banknak adták el az ingatlant.

A kiegyezés után azonban alapvető igénnyé vált az uralkodópárt minél többször és hosszabb időre Magyarországon tudni, ennek érdekében az állam megvásárolta, majd Ferenc Józsefnek adományozta a gödöllői birtokot. Elterjedt tévhit, miszerint Erzsébet királyné kívánsága lett volna Gödöllő, ám ezt a szakember cáfolja. Ajándék, „meglepetés” volt a magyarok részéről, kiválasztásánál pedig olyan gyakorlati szempontokat tartottak szem előtt, ami kedvessé teheti az uralkodó szemében: a fővárosból könnyen megközelíthető természeti környezet, gyönyörű park, vadászati lehetőség.

Jó választás volt, Erzsébet nagyon szeretett itt tartózkodni. Messze a bécsi kötöttségektől fesztelenül, tudatosan magyar környezetben töltötte itt az időt

– mondja a 24.hu-nak Faludi Ildikó.

Ferenc József és Erzsébet királyné gyermekeikkel a kastély parkjában. Forrás: Wikipedia

Az utolsó pillanat

Az első világháború után a királyi kastélyt Horthy Miklós használta, a II. világháborúban szovjet hadikórház működött itt, az 1990 utáni felújítások során például több amputált végtag is előkerült a kertből. Ez volt a kastély pusztulásának rövid, de legintenzívebb időszaka, sok műkincset egyszerűen vonatra pakoltak, és hadizsákmányként elszállítottak, ami maradt, azt részben eltüzelték, élelemre cserélték, elkallódott. Faludi Ildikó kiemeli, hogy nem értelmetlen, barbár pusztításról van szó: háború volt, éhezés, nyomor, súlyos sebesültek százai, ilyenkor az emberélet az első.

Még ma is kerülnek elő olyan, a kastélyból származó tárgyak, amelyeket a környékbeliek élelemre vagy egyéb, létfontosságú termékekre cseréltek egymás között.

1945 után a kastélyban szovjet katonai laktanya, fővárosi fenntartású szociális otthon működött párhuzamosan, de egymástól hermetikusan elzárva, egy részén pedig magyar tiszteknek alakítottak ki szolgálati lakásokat. A rendszerváltás után megkezdődött a barokk állapot helyreállítása, ennek eredményeként a Gödöllői Királyi Kastély ma hazánk egyik legcsodálatosabb építészeti és történelmi emléke.

Közben pedig eltelt 25 év, és a ’45 után időszak is történelemmé vált. Ráeszméltünk, hogy itt az utolsó pillanat, amikor ezt a korszakot még a leghitelesebb források alapján bemutathatjuk

– fogalmaz a szakember.

Rendhagyó projekt

Az elképzelés az volt, hogy diákok bevonásával valami újat alkotnak: olyan kiállítást, ami a legfiatalabb generációk számára is izgalmas, becsábítja őket egy múzeumba. Felhívást tettek közzé a tankerület iskoláiban, amire 22-en jelentkeztek, és 17-en végig is maradtak. A 12–18 év közötti diákokat bevezették az alapvető múzeumi munkákba, helytörténeti képzésen vettek részt, megismerkedtek a kastéllyal, csapattá kovácsolódtak.

Ezek után kutatás, tervezés, kommunikáció és marketing területen kezdték meg a munkát. Tárgyakat gyűjtöttek, számos videó- és hangfelvételt készítettek az egykori idősotthon dolgozóival, de sikerült meginterjúvolni olyanokat is, akik „katonagyerekként” ebben a furcsa, elzárt világban nőttek fel – az Egy kastély titkos élete blogon rengeteg, első kézből származó információt találni erről.

Forrás: Gödöllői Királyi Kastély

Faludi Ildikó azonban a számos magyar, illetve a mostani uniós elismerésnél is fontosabbnak tartja, hogy a gyerekek életre szóló élménnyel gazdagodtak, sőt sokuk jövőjére is hatással volt. Van, aki a projekt tapasztalatai alapján jelentkezik történelem szakra, akadnak, akik tárlatvezetőnek készülnek, négyen pedig tartósan a múzeumban „ragadtak”, és elindítottak egy YouTube-csatornát.

Fallal elzárt külön világ

Mégis, milyen volt a kastély titkos élete? Fallal elzárt külön világ őrtornyokkal, katonákkal, ahol bárki közeledésére az őrszem már emelte is a fegyverét. Az élet persze mindig megtalálja a kiskaput, a cserebere mellett a szovjetek jól felszerelt kisboltjába a ’80-as évektől már a gödöllőiek is bemehettek banánt vagy Pick szalámit venni.

A szociális otthon lakói természetesen fogadhattak látogatót, a hat magyar tiszti lakásban élő családokat portaszolgálat engedte ki és be a kapun. Ide nem ugorhattak be csak úgy az osztálytársak…

Maga az épület megszenvedte ezt az időszakot, pontosabban a funkciónak megfelelő kényszerű átalakításokat. Rácsempéztek a barokk festésű falra, olajfestékkel kenték le a márványt, szén- és olajtüzelésű kályhákat állítottak be az egykor selyemtapétával burkolt termekbe. A lényeg viszont, hogy az elmúlt évtizedekben a korábbi állapot jó részét sikerült rekonstruálni, és a legnagyobb eredmény: a teljesen tönkretett színházterem is a régi pompájában, az egykor kuriózumnak számító színpadtechnikával várja a látogatókat.

Kiemelt kép: Földi Imre/MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.