Libik György verekedett, motorozott, veszélyesen élő harsány jelenség volt, aki a vészkorszakban embereket mentett, SS-katonákat támadott, és tragikus szerelem fűzte Szent-Györgyi Albert lányához.
És nem tartott sokáig. Ahogy Kun Béla megfogalmazta: „mi a Magyarországi Tanácsköztársaság sorsát a nemzetközi proletárforradalomra alapítottuk” – a világforradalom azonban elmaradt.
Edvard Benes csehszlovák elnök magyarokat és németeket sújtó 33. dekrétuma 1945-ben megfosztotta állampolgárságuktól az ország területén élő nem-szláv népességet.
Rákosi Mátyást az elfogult anyai szeretet tette a család középpontjává. Testvérei életük végéig felnéztek rá, azt a kérését is teljesítették, hogy változtassák meg a nevüket.
A BBC History magazin nemzetközi szakértőket kért fel, hogy értékeljék a Szovjetunió idén augusztusban elhunyt utolsó vezetőjének örökségét, ebből közlünk egy részletet.
A Bem térről már 200 ezres tömeg vonult Pestre, az ablakokban megjelentek a lyukas zászlók, Sztálin szobrát ledöntötték. 1956. október 23-án Budapesten kitört a forradalom.
A száműzött Rákosi Mátyás mindent elkövetett, hogy visszatérhessen Magyarországra és a hatalomba, ezzel pedig személye mind a szovjet, mind a magyar vezetés számára egyre terhesebbé vált.
Rákosi lába alól Hruscsov valóságos földcsuszamlást előidéző beszéde hatására kezdett el kicsúszni a talaj, az utolsó csapást a hazai pártvezetés vitte be „magyaros rafinériával”.