Ha az égitest valóban sokkal korábban született, akkor a Föld történetét is érdemes lehet átgondolni.
űr
A kép a NASA Mars Reconnaissance Orbiter nevű űrszondájának fotói alapján készült el.
A bűnbánó hóként ismert alakzatok mai tudásunk szerint páratlanok az univerzumban.
Az objektumot 2016 novemberében fedezték fel, de a NASA szakemberei még most sem tudják, pontosan mi is lehet.
A távoli égitest fényerősség-ingadozását már mindenféle takaró objektummal magyarázták, az üstökösrajtól kezdve a földönkívüli erőműig. Az új hipotézis azonban nem egy külső tényezővel magyarázza a jelenséget.
Mivel bolygónk felszínének nagy részét víz borítja, nem valószínű, hogy a Földet veszélyeztető objektumok épp a szárazföldre pottyanjanak. Ez persze nem biztos, hogy jót jelent.
Hiába dolgoznak ki a szakemberek egyre több tervet a katasztrófa elkerülésére, technikailag egyelőre nem vagyunk elég fejlettek.
Bár Elon Musk űrkutatási tervei tényleg szédítő sebességgel pörögnek, a jelek szerint jövőre még biztosan nem fognak emberek ülni a SpacX kapszulájában.
Az objektumot nagyjából egy éve fedezték fel. A csillagászok akkor úgy gondolták, a valaha megfigyelt legfényesebb szupernóvába botlottak. Úgy tűnik, tévedtek.
A választ egy 208 fényévre lévő csillagnál kell keresni. Az égitest ugyanis sokban hasonlít arra, ahogy a Nap fog festeni néhány milliárd év múlva.
A nagyjából 25 000 fényévre lévő rendszer igen ritka, eddig 14 hasonló párt ismerünk.
Egy új tanulmány szerint bizonyos anyagok minden üstökösön megtalálhatóak.
A Kentaur csillagképben található galaxisról a Hubble űrtávcső készítette el a páratlan felvételt.
A felvételen látható két köd egyikében épp egy hatalmas fekete lyuk nyel el egy fiatal csillagot nyel, míg a másikban eközben egy új égitest szülteik.
Jang Li-vej még 2003-ban vett részt Kína első világűrbeli kalandján. Az asztronauta csak most számolt be arról, hogy küldetése során végig kopogásra emlékeztető hangokat hallott.
Bár társa, a Schiaparelli landolása kudarccal végződött, a TGO eddig meglehetősen jól teljesít. Ezt bizonyítják a közelmúltban elkészült felvételei is.
A koronalyuk a csillag Földről is látható felszínének több mint egynegyedét teszi ki.
A szerkezet hiába mond ellent Newton harmadik törvényének, újabb teszt bizonyította, hogy képes tolóerőt létrehozni.
Hibátlan gömbformájú égitest természetesen nem létezik, de a számítások alapján a Kepler 11145123 így is igen közel jár a tökéletességhez.
A Dawn űrszonda november elején kezdte meg az átállást az új pályájára. Eddig ugyanis meglepően közelről készítette a felvételeket.
A Texasi Egyetem kutatói szerint a süllyedés remek környezetet biztosíthat a mikroorganizmusok számára.
Kissé hátborzongató, ahogy a Szaturnusz legnagyobb holdjának metánfelhői kavarognak.
A Jupiter körül keringő űrszondának már október közepén át kellett volna állnia az új pályára.
Az eszköz lézersugarak segítségével kutathatja majd a szerves molekulákat.
