Háború, infláció, recesszió, uniós pénzek. Számos kérdésben remélünk pozitív fejleményt idén, de vajon mik a reális forgatókönyvek? 2023 öt nagy kérdésére keressük a választ.
Amióta megkezdődött a magyar kormány és az unió harca a hazánknak járó EU-s forrásokról, a központi kérdés az, hogy hogyan tudjuk lehívni a pénzeket. Arról kevesebb szó esett, hogy ezek miként hasznosulnak. A TÁRKI gondozásában megjelent friss tanulmány segít a tisztánlátásban.
Az igazgatási kapacitás, az átláthatóság és a korrupció megelőzésének megerősítése mellett éghajlatvédelmi és digitális átállást segítő beruházásokat fognak finanszírozni.
Megpróbáljuk megfejteni, pontosan miért fenyeget a magyar miniszterelnök vétóval több uniós döntés kapcsán, mi köze van ezeknek a magyar pénzekhez, és előrébb jut-e ezzel az ország.
Orbán Viktor két hete a Kossuth Rádiónak adott interjújában beszélt az orosz-ukrán háborúról, a szankciókról és a baloldal külföldi kampánytámogatásáról is, viszont a pedagógusok országszerte zajló munkabeszüntetéséről nem esett szó.
A minisztert a Momentum EP-képviselőjéről kérdezték, mire Gulyás azt mondta, Cseh is egy megválasztott képviselő, így az ő munkássága felett is ítéletet mondanak majd a választók 2024-ben az EP-választásokon.
A Bizottság által támasztott, fennmaradó feltételek közül hátra van még az Antikorrupciós Munkacsoport felállítása, a korrupcióellenes stratégia valamint a csalásellenes stratégia megújítása, ismertette Navracsics Tibor.
Ha még decemberben aláírják a partnerségi megállapodást és hozzájutunk minél előbb a forrásokhoz, január 1-től megvalósul a pedagógusok 10 százalékos béremelése, mondta Gulyás.