A magyar vezetés 1940-ben válaszút elé állította Hitlert: vagy támogatja területi követeléseit Romániával szemben, vagy a II. világháború kellős közepén nekimegy a németekkel szövetséges államnak. Így tért vissza Észak-Erdély.
trianon
A Sopron átvételére érkező osztrák csendőröket kellemetlen meglepetés érte 1921 késő nyarán.
A Nemzeti Választási Bizottságról megint lepattant mindenki: a békeszerződés marad, a civiltörvény marad, a munkavégzés rendje marad.
Felmerült egy Wass-kiállítás ötlete, Prőhle Gergelyt, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét rögtön letámadták. Íme ötletének magyarázata.
Több, mint húsz éven át a Magyar Hiszekegy díszítette egy jókora bérház bejáratait. Ma már senki sem emlékszik rá.
Amikor 1927-ben Anglia egyik leggazdagabb embere, egy sajtómágnás lord kampányt indított a Trianoni békediktátum felülvizsgálatáért, a magyarokon úrrá lett a remény.
Reagáltak arra, hogy erkölcsi jóvátétel járna Magyarországnak Trianonért.
Mostanában gyakran idézik. Illyés Gyulának, mások pedig Karinthy Frigyesnek tulajdonítják. Tévesen.
Tevékenységük kimerült abban, hogy hazánkat minél tovább a padlón tartsák.
Az alkotáson érdekes formája lett Kis-Magyarországnak.
A Kossuth téren kezdődött a nemzeti összetartozás napja.
Ilyen és ehhez hasonló tévhiteket gyűjtöttünk csokorba, hogy cáfoljuk.
A miniszter autonómiát követelt a határon túli magyaroknak.
Az 1918-as bukaresti békével legalábbis érvénytelenné vált az antanttal kötött korábbi szerződés, miszerint a háború után Romániát illeti Erdély és Kelet-Magyarország jelentős területe.
A tiszaeszlári polgármestert választotta meg elnökévé a Magyar Igazság és Élet Pártja.
Élt egyszer egy angol, aki messze hazájától súlyosan megbetegedett. A magyar orvos megműtötte, ápolta, barátságot kötöttek, az angol pedig hálából visszaadott Magyarországnak két elcsatolt falut. És ez nem is mese.
A több mint 300 képviselőből csak négyen szavaztak arra, hogy legyen június 4. a magyar elnyomás elleni harc napja.
A II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés 1947. február 10-én Trianonnál is keményebb volt.
Az ég zöld, a fű kék, a truth post.
Magyarország. Szorongás az eltűnés miatt címmel jelent meg Párizsban egy kötet a magyar néplélekről.
Katonák, vasutasok, civilek támadtak a cseh megszállókra 1919. január 29-én. Balassagyarmat magyar maradt.
Bevett szokás volt ez főleg a két világháború között, de a magyaroknak nagyon nem jött össze.
A város és nyolc falu lakossága népszavazáson nyilvánította ki véleményét: Magyarországhoz akar tartozni. Ma 95 éve.
A győztes mindent visz - akkor is, ha csak jókor volt jó helyen.
