transparency international magyarország
Kurtucz Csaba egy dokumentum szerint azt állította, hogy Schmidt Ádám egyeztette le és fogadtatta el a munkabérét és egyéb juttatásait – ezt a sportállamtitkárság cáfolta. Lapunk megszerezte a bokszszövetség botrányos időszakáról készült átvilágítási jelentést.
Az okozott kár megtérítéséért polgári bírósághoz is el kellene menni.
Az E-ingatlan rendszert 2023-ban készre jelentették Brüsszelben, azóta sem működik.
Ha nincs korlátozás, nem lehet megsérteni a kampányköltés szabályait. A K-Monitor szerint az oligarchák magánszemélyként segíthetik majd a kormánypártok kampányát.
A korábbi jegybankelnök a Dellában megosztotta azt az élményét, miszerint a kormányhoz bekötött vállalkozói világ alsóbb szintjein már kézzel tapintható a feszültség és az elégedetlenség a pénzhiány miatt.
A TI Magyarország szerint törvénysértő volt Lánczi Tamás hivatalának korábbi, most hivatkozott jelentése.
Összeesküvés-elméletnek jó, a valóságtól viszont távol áll a Nézőpont kritikája - mondta Martin József Péter.
A leninista, bolsevista államfelfogás megnyilvánulásairól is beszélt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Dellában.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ügyben a civil szervezet.
A Transparency International szerint a dokumentum tele van kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal.
Több hónapos vizsgálat zárult le.
A Transparency International Magyarország pedig azt írja, hogy a Lánczi Tamás-féle szervezet kérdései értelmezhetetlenek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak végre lett honlapja, így ott reagált a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) állásfoglalására. Megszólalt az amerikai külügy is.
A kormány által életre hívott intézmény szerint a civil szervezet külföldről kapott pénzekből próbálja befolyásolni a választói akaratot.
Az uniós pénzek egy része végleg elzárva marad a magyar kormány előtt ebben a költségvetési ciklusban – állítja Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.
Már most van látható jele az uniós szigornak Magyarországon, de az összkép még nem javult annyit, hogy az Orbán-kormány el tudjon mozdulni a tavalyi – szégyenpadra érdemes – pozíciójából a korrupcióérzékelési skálán.
A korrupciókutatással foglalkozó Transparency International jogi vezetője úgy látja: a Völner–Schadl-ügyben a főszereplők maguk alakították ki a vádirat szerinti „korrupt bizniszt”, azt nem felülről osztották ki rájuk, ahhoz nem kellett előzetesen engedélyt kérniük „a nagyfőnöktől”. A Dellában Ligeti Miklóssal beszélgettünk.
Az EU-s források sorsa továbbra is bizonytalan hat magyar NGO szerint.
Szerintük a Transparency Soros-szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van.
Ezzel együtt a Transparency International jelentése szerint az elmúlt tizenkét év legkomolyabb korrupció elleni intézkedéssorozatára sarkallta az unió a magyar kormányt.
A kedden megszavazott intézkedések az uniós forrásokhoz jutást szolgálnák, de a Transparency Magyarország szerint a tényleges hasznuk elenyésző lehet.
Összesen három személyt nevezett meg a civil szervezett.
Szerinte a korrupció csökkentéséhez a NER-nek valójában maga ellen kellene eljárnia, a torz közbeszerzési piac miatt pedig először az államnak kellene önvizsgálatot tartania.
A nem jogerős ítélet alapján fény derülhet rá, ki engedélyezte a szerződést a maláj milliárdossal.
