Az egykori miniszterelnökben sokan a vesztes világháború felelősét látták.
tisza istván
Régi magyar szokás szerint.
A történésszel felidéztük, mit jelentett bő száz évvel ezelőtt a nemzeti szuverenitás fogalma, akadtak-e kihagyott ziccerei a Trianon előtti magyar külpolitikának, kik voltak a korszak elvakult vagy a körülmények által gúzsba kötött politikusai, és szót ejtünk az antantbarátság legendájáról is.
Felesége és unokahúga szeme láttára lőtték le.
Hazánkban és külföldön is rengeteg bírálat érte a Magyarországot az első világháborúba beléptető Tisza Istvánt. A megosztó miniszterelnököt élete során rengetegszer próbálták meggyilkolni.
Ezt Csunderlik Péter történész állítja a nemrég megjelent könyvében. Interjúnkban ki is fejti, hogy vajon túlzott-e, vagy éppenséggel tűpontosan fogalmazott.
„1916. november 11-én a halál átlépte a schönbrunni kastély küszöbét és megritkult őszi fák között elindult az egyszerű katonaágy felé.”
„Csak Csinszka? Tényleg semmi politika?” Így nyit az interjú, amely végén Rockenbauer Zoltán elmagyarázza, hogy 100 éve a közéletben ugyanaz a primitív acsarkodás folyt, mint manapság.
Tisza István halálának évfordulóján arról beszélt, hogy folyamatosan rossz döntéseket hoznak Európa vezetői.
A százéves szobor történeténél hányatottabbat keresve sem tudnánk találni.
A százezres, békés munkástüntetést a rendőrség és a katonaság sortűzzel akarta megfékezni.
A Tisza István örökségéből származó berendezés napi használatban van a Debreceni Egyetemen.
Négy lövés dördült az Országházban: három Tisza Istvánt célozta, egyet a merénylő eresztett saját fejébe. Csak véletlen, hogy senki nem halt meg azon az 1912-es júniusi napon.
Két segédmunkás a szegények házában fundálta ki a tervet: lelövik Tisza Istvánt, és ha a golyó kevés, késsel, tőrrel fejezik be a "munkát".
Magyarország még sokáig képes lett volna a szívós védekezésre, de győzelemre már nem - hangzottak Tisza István történelmi szavai 1918. október 19-én.
A magyar kormányfő volt az egyetlen jelentős politikus, aki ellenezte a háborút. Igaza volt: a totális vereség után Magyarországot gyakorlatilag letörölték a térképről.
A kormányfő beszédet mond gróf Tisza István emlékművének újjáavatásán, amelyre az MSZP nem megy el.
Kedd éjjeltől eggyel kevesebb üres talapzat áll a Kossuth téren.
A "háborús miniszterelnök" elleni negyedik gyilkossági kísérlet járt sikerrel 1918. október 31-én.
A „háborús miniszterelnök” mindvégig ellenezte a fegyveres konfliktus, fő célja Magyarország területi egységének megőrzése volt. Én éppúgy sajnálom, mint önök - -mondta gyilkosainak.
Az első világháború előestéjén senki nem gondolta volna, hogy 15 millió ember halálát követelő négy évnyi vérontás következik, amely romba dönti Európát és átalakítja a világot.
Zuglóban Papcsák Ferenc vasárnap felavatta az egykori miniszterelnök szobrát.
A Tisza István-emlékév lezárásaként hétfőn Budapesten bemutatták a néhai miniszterelnök szobrát a közönségnek.
Elvhű liberális és kőkemény ember volt Tisza István, aki az általa nemzeti ügynek tartott kérdésekben hajlandó volt nyíltan áthágni a szabályokat.
