Tudomány

Szulejmán meghalni jött Magyarországra

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 09. 07. 14:41

Az idős és beteg uralkodó Magyarországon hunyt el Szigetvár ostroma közben. Halálát titkolták, testét egy fa ládában rejtegették, belső szerveit viszont itt temethették el, később fényes síremléket emeltek a teste által megszentelt földdarabra. Az igazság sokszor izgalmasabb a meséknél.
Korábban a témában:

Nemzeti büszkeségünk kivirul a Szigeti veszedelem azon sorait olvasva, ahol a kirohanás után Zrínyi Miklós Szulejmán mellé verekszi magát, és borzalmas csapással „kettészakasztá” a szultán testét. A szigeti kapitány hősi halála előtt méltó bosszút áll az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodóján, a mohácsi győzőn, aki elfoglalta Budát, hatalmas területet szakított ki az országból, gyakorlatilag eltörölte az önálló, független Magyar Királyságot.

Vérszopó szelendek, világnak tolvaja,

Telhetetlenségednek eljütt órája;

Isten büneidet tovább nem bocsátja,

El kell menned, vén eb, örök kárhozatra

– idézi ükapja Szulejmánhoz intézett szavait a költő és hadvezér Zrínyi Miklós. Régóta tudjuk, hogy ez a csak a hitet erősítő költői túlzás az események után csaknem száz évvel, amikor még mindig úgy nézett ki, a török uralomnak soha nem lesz vége.

I. (Nagy) Szulejmán élete természetes halállal ért véget még Sziget ostromának befejezése előtt, 1566. szeptember 7-én.

A szigetvári Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport évek óta tartó munkája számos nagy volumenű felfedezést tett az elmúlt években: megtalálta a szultán síremlékének, azaz türbéjének helyét, feltárta a mellé épített dzsámi, derviskolostor és a többi egyéb épület, valamint az erőd maradványait, a munka ma is folyik. Szulejmán halálának évfordulóján Dr. Pap Norbert geográfus-történészt, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, a kutatócsoport vezetőjét kérdeztük a részletekről.

Nyomós indokból vállalta az utat

A szultán beteges volt, 72. életévét taposta, a kor fogalmai szerint valódi matuzsálem, amikor 1566-ban személyesen vezette seregét nyugati hadjáratra. A hosszú, megerőltető út kifejezetten veszélyes volt már az ő állapotában, de több nyomós okból is így kellett tennie

– mondja a 24.hu-nak Pap Norbert.

Legitimációja igencsak meggyengült Isztambulban, sokan úgy vélték, idős korára alkalmatlanná vált a birodalom vezetésére, trónja védelmében kellett bizonyítania. Külső tényezők is amellett szóltak, hogy a szultáni sereget ő maga irányítsa. A porta hatalma inogni látszott Magyarországon, a Habsburg erők mind addigi hódításait, mind a török felé lojális Erdélyi Fejedelemséget veszélyeztették. Ráadásul Zrínyi Miklós Sziget várából indított portyái nemcsak Nándorfehérvárig zaklatták a hódítókat, de veszélyeztették a Duna menti közlekedést is, más szóval a legfontosabb útvonal biztonságát.

Akkoriban Magyarország három legfontosabb végvára Eger, Gyula és Szigetvár volt, a vállalkozás célja pedig utóbbi kettő meghódítása. Sikerült is. A török ezzel bebetonozta hatalmát, visszaszorította a Királyi Magyarország erőit, megsegítette Erdélyt, és megnyitotta az utat nyugaton Nagykanizsáig, keleten Nagyváradig.

Maga volt a pokol

De térjünk vissza Szulejmánhoz. A had 1566 májusában indult útnak, bőven nyár volt, mire elérte az egykori magyar területeket. Egy kisebb egység Gyula felé fordult, Petrev pasa parancsnoksága alatt szeptember 2-án sikerült elfoglalniuk a várost. A fősereg a szultánnal az élén nyugat felé haladt tovább, augusztus 5. körül nekilátott Szigetvár ostromának.

Szulejmán már az úton betegeskedett, nem tudta magát végig nyeregben tartani, a Balkánon már szekéren utazva kelt át. A rendelkezésünkre álló, másodkézből származó információk alapján azonban még orvosszakértők bevonásával sem sikerült megállapítani, pontosan milyen kór gyötörte

– emeli ki a szakember.

A hadjáratot a gyakorlatban Szokollu Mehmed nagyvezír irányította. Bő egy hónapig folytak a harcok, a szinte porig rombolt erődítményre szeptember 7-én délután került végleg oszmán zászló. Mindkét fél számára maga volt a pokol, a magyarok majd’ mind egy szálig elestek, török oldalon körülbelül 20 ezer halottat számláltak:

Hajnalban érte a halál, eltitkolták

Közben pedig meghalt a szultán. A történelemkönyveket fellapozva, a netet bújva szeptember 6-ai dátumot kapunk, de Pap professzor helyesbít:

A 6-áról 7-ére virradó éjjelen hunyt el, valamikor hajnali egy és két óra között, vagyis 1566. szeptember 7-én. Az biztos, hogy természetes módon, de ennél többet nem tudunk, hiszen betegségét nem ismerjük. Nyilvánvaló viszont, hogy a hadjárat fáradalmai a végsőkig kimeríthették az idős ember szervezetét, ami mindenképp hozzájárulhatott halálához.

Ha viszont nincs szultán, megszűnik a lojalitás mind a Sziget alatt iszonyú vérveszteségeket szenvedett, elkeseredett táborban, mind Isztambulban. Mehmed pasa és a szultán belső köre egyet tehetett: eltitkolta Szulejmán halálát. És nemcsak a birodalomban várható reakciók miatt, hanem mert Győr környékén hatalmas keresztény sereg gyülekezett, amely Szulejmán halálhírére könnyen támadásba lendülhetett volna.

Csak mese, hogy a holt uralkodó testét élőnek beállítva kiültették volna a sátra elé és más hasonlók, hanem pusztán apró trükköt vetettek be. A kíséret egyik tagja, Dzsafer aga kézírása kísértetiesen hasonlított a szultánéra, ettől kezdve ő adta ki Szulejmán nevében a parancsokat, írta meg utasításait a világ minden tájára.

Összesen 42 napig tartott a színjáték, ezalatt Nagy Szulejmán szultán teste fa ládában feküdt valahol a Szigetvár melletti táborban, a szultáni sátor fogadóterme rejtekében.

Szíve Sziget mellett porladt

Nyár vége volt, fagyasztási lehetőség híján a testet meg kellett óvni az oszlástól a hazaérkezésig. Nem ismert, pontosan mit tettek vele – a klasszikus »mumifikálást« az iszlám tiltja – a források alapján csak annyit tudunk, a testet legalább két alkalommal bizonyos szerekkel kezelték, tartósították azért, hogy kiszárítsák

– fogalmaz Pap Norbert.

És itt jön egy csavar. Döntő bizonyítékunk nincs rá, hogy a nagy szultán belső szerveit Szigetvár mellett temették volna el, de közvetve több jel is arra utal, így történt. Egyrészt a párhuzam az 1389-as I. rigómezei csatában elhunyt I. Murád szultánnal: a hagyomány szerint testét hazavitték, szerveit a helyszínen temették el, fölé síremléket emeltek.

Másrészt a vízzel teli szervek tartósítására nem volt semmiféle lehetőség, teljesen logikusan ott helyben kellett végső nyugalomra helyezniük. Harmadrészt pedig a török és keresztény beszámolók is hangsúlyozták, hogy a törökök Szulejmánnak ott emeltek türbét, ahol korábban eltemették.

A mindent eldöntő bizonyítékra mint említettük még várni kell, addig pedig a vitáké a terep, de a professzor megalapozott érveket lát az mellett, hogy Szulejmán belső szerveit Szigetvárott helyezték örök nyugalomra.

A feltárt sírkomplexum légifotón – Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport

Város épült köré

Fölébe síremléket emeltek, ami számunkra valójában csak egy szimbolikus sír, ám az oszmánok hite szerint mégis valódi:

már maga az a tény, hogy a helyen a fényes padisah holtteste feküdt, megszenteli az apró földdarabot.

Ez indokolta, hogy nemcsak türbét, hanem egész épületkomplexumot emeltek köré imahellyel, derviskolostorral és számos más épülettel.

Mi lett a szultán hamvaival? Muszlim törvények szerint nem helyezhették fényes kehelybe, díszes arany edénybe, mint azt laikusként keresztény szentekre utalva gondolnánk, minden bizonnyal textilbe bugyolálva a földbe ásták, ahol elporladtak.

Az épületek sorsáról már többet tudunk. Keresztény zsoldosok Szigetvár felszabadítása után darabjaira szedték a türbét, értékes anyagait, mint az ólom tetőt, az aranyozott díszeket, a kő faragványokat eladták. Ma úgy mondanánk, pusztán haszonszerzési indokkal széthordták. Még vizsgálat is indult miatta, hova tűnt a jelentős összeg, amit ebből nyertek.

A dzsámit és a türbét is felszentelték Máriának, előbbiben keresztény miséket is tartottak, de a türbében nem volt szertartás. Majd rövidesen minden az enyészeté lett.

A feltárás folyamatos, a kutatócsoport időről-időre újabb felfedezéseket tesz. Idén ősszel publikálják tanulmányban például akörnyezettörténeti eredményeik összefoglalóját: az elsőt, amely bemutatja a Szigetvár melletti Turbék oszmán városában meghonosított, tisztán balkáni és anatóliai eredetű növényi kultúrákat.

Illusztráció: a komplexum 3D-s rekonstrukciója. Forrás: Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport.

Bihari Dániel korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.