Tudomány

Szulejmán meghalni jött Magyarországra

Az idős és beteg uralkodó Magyarországon hunyt el Szigetvár ostroma közben. Halálát titkolták, testét egy fa ládában rejtegették, belső szerveit viszont itt temethették el, később fényes síremléket emeltek a teste által megszentelt földdarabra. Az igazság sokszor izgalmasabb a meséknél.
Korábban a témában:

Nemzeti büszkeségünk kivirul a Szigeti veszedelem azon sorait olvasva, ahol a kirohanás után Zrínyi Miklós Szulejmán mellé verekszi magát, és borzalmas csapással „kettészakasztá” a szultán testét. A szigeti kapitány hősi halála előtt méltó bosszút áll az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodóján, a mohácsi győzőn, aki elfoglalta Budát, hatalmas területet szakított ki az országból, gyakorlatilag eltörölte az önálló, független Magyar Királyságot.

Vérszopó szelendek, világnak tolvaja,

Telhetetlenségednek eljütt órája;

Isten büneidet tovább nem bocsátja,

El kell menned, vén eb, örök kárhozatra

– idézi ükapja Szulejmánhoz intézett szavait a költő és hadvezér Zrínyi Miklós. Régóta tudjuk, hogy ez a csak a hitet erősítő költői túlzás az események után csaknem száz évvel, amikor még mindig úgy nézett ki, a török uralomnak soha nem lesz vége.

I. (Nagy) Szulejmán élete természetes halállal ért véget még Sziget ostromának befejezése előtt, 1566. szeptember 7-én.

A szigetvári Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport évek óta tartó munkája számos nagy volumenű felfedezést tett az elmúlt években: megtalálta a szultán síremlékének, azaz türbéjének helyét, feltárta a mellé épített dzsámi, derviskolostor és a többi egyéb épület, valamint az erőd maradványait, a munka ma is folyik. Szulejmán halálának évfordulóján Dr. Pap Norbert geográfus-történészt, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, a kutatócsoport vezetőjét kérdeztük a részletekről.

Nyomós indokból vállalta az utat

A szultán beteges volt, 72. életévét taposta, a kor fogalmai szerint valódi matuzsálem, amikor 1566-ban személyesen vezette seregét nyugati hadjáratra. A hosszú, megerőltető út kifejezetten veszélyes volt már az ő állapotában, de több nyomós okból is így kellett tennie

– mondja a 24.hu-nak Pap Norbert.

Legitimációja igencsak meggyengült Isztambulban, sokan úgy vélték, idős korára alkalmatlanná vált a birodalom vezetésére, trónja védelmében kellett bizonyítania. Külső tényezők is amellett szóltak, hogy a szultáni sereget ő maga irányítsa. A porta hatalma inogni látszott Magyarországon, a Habsburg erők mind addigi hódításait, mind a török felé lojális Erdélyi Fejedelemséget veszélyeztették. Ráadásul Zrínyi Miklós Sziget várából indított portyái nemcsak Nándorfehérvárig zaklatták a hódítókat, de veszélyeztették a Duna menti közlekedést is, más szóval a legfontosabb útvonal biztonságát.

Akkoriban Magyarország három legfontosabb végvára Eger, Gyula és Szigetvár volt, a vállalkozás célja pedig utóbbi kettő meghódítása. Sikerült is. A török ezzel bebetonozta hatalmát, visszaszorította a Királyi Magyarország erőit, megsegítette Erdélyt, és megnyitotta az utat nyugaton Nagykanizsáig, keleten Nagyváradig.

Maga volt a pokol

De térjünk vissza Szulejmánhoz. A had 1566 májusában indult útnak, bőven nyár volt, mire elérte az egykori magyar területeket. Egy kisebb egység Gyula felé fordult, Petrev pasa parancsnoksága alatt szeptember 2-án sikerült elfoglalniuk a várost. A fősereg a szultánnal az élén nyugat felé haladt tovább, augusztus 5. körül nekilátott Szigetvár ostromának.

Szulejmán már az úton betegeskedett, nem tudta magát végig nyeregben tartani, a Balkánon már szekéren utazva kelt át. A rendelkezésünkre álló, másodkézből származó információk alapján azonban még orvosszakértők bevonásával sem sikerült megállapítani, pontosan milyen kór gyötörte

– emeli ki a szakember.

A hadjáratot a gyakorlatban Szokollu Mehmed nagyvezír irányította. Bő egy hónapig folytak a harcok, a szinte porig rombolt erődítményre szeptember 7-én délután került végleg oszmán zászló. Mindkét fél számára maga volt a pokol, a magyarok majd’ mind egy szálig elestek, török oldalon körülbelül 20 ezer halottat számláltak:

Hajnalban érte a halál, eltitkolták

Közben pedig meghalt a szultán. A történelemkönyveket fellapozva, a netet bújva szeptember 6-ai dátumot kapunk, de Pap professzor helyesbít:

A 6-áról 7-ére virradó éjjelen hunyt el, valamikor hajnali egy és két óra között, vagyis 1566. szeptember 7-én. Az biztos, hogy természetes módon, de ennél többet nem tudunk, hiszen betegségét nem ismerjük. Nyilvánvaló viszont, hogy a hadjárat fáradalmai a végsőkig kimeríthették az idős ember szervezetét, ami mindenképp hozzájárulhatott halálához.

Ha viszont nincs szultán, megszűnik a lojalitás mind a Sziget alatt iszonyú vérveszteségeket szenvedett, elkeseredett táborban, mind Isztambulban. Mehmed pasa és a szultán belső köre egyet tehetett: eltitkolta Szulejmán halálát. És nemcsak a birodalomban várható reakciók miatt, hanem mert Győr környékén hatalmas keresztény sereg gyülekezett, amely Szulejmán halálhírére könnyen támadásba lendülhetett volna.

Csak mese, hogy a holt uralkodó testét élőnek beállítva kiültették volna a sátra elé és más hasonlók, hanem pusztán apró trükköt vetettek be. A kíséret egyik tagja, Dzsafer aga kézírása kísértetiesen hasonlított a szultánéra, ettől kezdve ő adta ki Szulejmán nevében a parancsokat, írta meg utasításait a világ minden tájára.

Összesen 42 napig tartott a színjáték, ezalatt Nagy Szulejmán szultán teste fa ládában feküdt valahol a Szigetvár melletti táborban, a szultáni sátor fogadóterme rejtekében.

Szíve Sziget mellett porladt

Nyár vége volt, fagyasztási lehetőség híján a testet meg kellett óvni az oszlástól a hazaérkezésig. Nem ismert, pontosan mit tettek vele – a klasszikus »mumifikálást« az iszlám tiltja – a források alapján csak annyit tudunk, a testet legalább két alkalommal bizonyos szerekkel kezelték, tartósították azért, hogy kiszárítsák

– fogalmaz Pap Norbert.

És itt jön egy csavar. Döntő bizonyítékunk nincs rá, hogy a nagy szultán belső szerveit Szigetvár mellett temették volna el, de közvetve több jel is arra utal, így történt. Egyrészt a párhuzam az 1389-as I. rigómezei csatában elhunyt I. Murád szultánnal: a hagyomány szerint testét hazavitték, szerveit a helyszínen temették el, fölé síremléket emeltek.

Másrészt a vízzel teli szervek tartósítására nem volt semmiféle lehetőség, teljesen logikusan ott helyben kellett végső nyugalomra helyezniük. Harmadrészt pedig a török és keresztény beszámolók is hangsúlyozták, hogy a törökök Szulejmánnak ott emeltek türbét, ahol korábban eltemették.

A mindent eldöntő bizonyítékra mint említettük még várni kell, addig pedig a vitáké a terep, de a professzor megalapozott érveket lát az mellett, hogy Szulejmán belső szerveit Szigetvárott helyezték örök nyugalomra.

A feltárt sírkomplexum légifotón – Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport

Város épült köré

Fölébe síremléket emeltek, ami számunkra valójában csak egy szimbolikus sír, ám az oszmánok hite szerint mégis valódi:

már maga az a tény, hogy a helyen a fényes padisah holtteste feküdt, megszenteli az apró földdarabot.

Ez indokolta, hogy nemcsak türbét, hanem egész épületkomplexumot emeltek köré imahellyel, derviskolostorral és számos más épülettel.

Mi lett a szultán hamvaival? Muszlim törvények szerint nem helyezhették fényes kehelybe, díszes arany edénybe, mint azt laikusként keresztény szentekre utalva gondolnánk, minden bizonnyal textilbe bugyolálva a földbe ásták, ahol elporladtak.

Az épületek sorsáról már többet tudunk. Keresztény zsoldosok Szigetvár felszabadítása után darabjaira szedték a türbét, értékes anyagait, mint az ólom tetőt, az aranyozott díszeket, a kő faragványokat eladták. Ma úgy mondanánk, pusztán haszonszerzési indokkal széthordták. Még vizsgálat is indult miatta, hova tűnt a jelentős összeg, amit ebből nyertek.

A dzsámit és a türbét is felszentelték Máriának, előbbiben keresztény miséket is tartottak, de a türbében nem volt szertartás. Majd rövidesen minden az enyészeté lett.

A feltárás folyamatos, a kutatócsoport időről-időre újabb felfedezéseket tesz. Idén ősszel publikálják tanulmányban például akörnyezettörténeti eredményeik összefoglalóját: az elsőt, amely bemutatja a Szigetvár melletti Turbék oszmán városában meghonosított, tisztán balkáni és anatóliai eredetű növényi kultúrákat.

Illusztráció: a komplexum 3D-s rekonstrukciója. Forrás: Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.