Ismét szóba kerülhet Magyarország szavazati jogának felfüggesztése.
szavazati jog
A 705-ből.
Nem Ursula von der Leyen számít Orbán Viktor legfőbb bírálójának, az itthoni plakátokra azért került mégis a bizottsági elnök arca, mert vele lehet a legkönnyebben azonosítani az Orbánék szemében „elátkozott” európai uniós intézményrendszert, azaz Brüsszelt – állítja Andor László volt uniós biztos a Della legújabb adásában.
Azért nem ment egyik napról a másikra, nagyjából két évtizednyi küzdelem hozta meg az áttörést.
Szerinte indokolt lenne Magyarország szavazati jogának felfüggesztése az Európai Unió intézményeiben.
A nem fehér bőrű nők is „fontos, ám gyakran figyelmen kívül hagyott” szerepet töltöttek be a női szavazójogért folytatott küzdelemben.
Van egy joghézag, ami azonban nem magyarázza az összes esetet.
Hosszú és belső konfliktusokkal terhelt utat tettek meg az Egyesült Államokban a száz éve törvénybe iktatott állampolgári egyenlőségig.
Feltehetően a kárpátaljai és a vajdasági magyarok szavazatainak megszerzése a cél.
Attól tartottak, szavazati joguk megszerzése után a nők következő lépése a szesztilalom bevezetése lesz. Új-Zélandon nem hatott az érv, az állam első volt az egyenlőség bevezetésében.
Bízik unortodox javaslatai bevezetésében a 85 éves demográfus.
A tiszabecsi határátkelőn hirtelen meg is ugrott a forgalom.
Nem élhet ugyanis szavazati jogával, aki jövő pénteken 16 óra után kerül kórházba, és még vasárnap is ott lesz.
Maffiarendszert emleget a Jobbik, a párt szerint szervezett a honosított ukránok fiktív betelepítése.
A Jobbik szerint választási csalás készül a vásárosnaményi körzetben.
70 százalék nem ért vele egyet, 40 százalék el is venné a határon túli magyarok szavazati jogát. A társadalom negyede az állampolgárságtól is megfosztaná a 2010 óta honosított egymillió embert.
A határon túliak szavazati jogának megvonása mozgósította a DK híveit, bár még mindig nem eléggé.
Átírnák az Alaptörvényt, amelynek ez lenne a hetedik módosítása.
Ritka nagy baromságnak nevezte, hogy ne legyen szavazati joguk azoknak, akik nem ide adóznak.
Szerintük nem a cenzus a megoldás.
Az Országgyűlés mai, rendkívüli ülésnapján tartja a jövő évi büdzsé zárószavazását, emellett további huszonhárom előterjesztésről is dönt.
Semjén Zsolt szerint "teljes társadalmi konszenzus van” Magyarországon ezzel kapcsolatban.
Legalább is a romániai Kisebbségkutató Intézet munkatársai ezt állítják a legfrissebb adataik alapján.
Magyarországon bejegyzett, a külhoni magyarok érdekeit képviselő pártszövetségként akár az 5 százalékos küszöböt is megugorhatná a romániai magyarokat képviselő párt.
