Tudomány bbc history

A piások ellenezték a nők hatalmát

Attól tartottak, szavazati joguk megszerzése után a nők következő lépése a szesztilalom bevezetése lesz. Új-Zélandon nem hatott az érv, az állam első volt az egyenlőség bevezetésében.
Korábban a témában:

Az elmúlt hónapokban Új-Zéland elsősorban azzal került be a hírekbe, hogy a tavaly októberben megválasztott miniszterelnök, Jacinda Ardern lett a történelem második olyan kormányfője, aki hivatali ideje alatt adott életet gyermekének idén júniusban.

A kormányfő hamarosan vissza is tér a munkájához, de abban, hogy mindez ennyire zökkenőmentesen zajlott le, valamennyire talán része van annak is, hogy Új-Zéland a női szavazójog bevezetésének úttörője volt a 19. század végén.

Jacinda Ardern és élettársa Clarke Gayford gyermekükkel
Fotó: Michael Bradley / AFP

Nem volt kemény ellenállás

Ugyan a történelemben korábban is voltak különféle, azóta megszűnt államalakulatok, mint például a rövid életű Korzikai Köztársaság vagy a Bounty lázadói által benépesített Pitcairn-szigetek, ahol a nők szavazhattak, az első ma is létező állam, ahol a szüfrazsettek győzedelmeskedtek, Új-Zéland volt. Persze a dolog azért ott sem ment egyik napról a másikra, hanem nagyjából két évtizednyi küzdelem hozta meg az áttörést.

A brit eszmetársaik által megihletett, vagy egyenesen éppen Nagy-Britanniából emigráló szüfrazsettek, elsősorban Kate Sheppard, Mary Ann Müller és Anne Ward még az 1870-es években hozták létre első szervezeteiket, de a rajtuk keresztül a politikai vezetésre kifejtett nyomás csak az 1890-es évek elejére kezdett kezelhetetlenné válni.

A mozgalom aktivistái 1891-ben 9, a következő évben már 20, 1893-ban pedig 32 ezer aláírást gyűjtöttek össze a női szavazójog mellett – ez az ország (nem bennszülött származású) felnőtt női lakosságának nagyjából negyedét jelentette. A társadalom többi része sem mutatott olyan erős ellenállást, mint mondjuk Nagy-Britanniában, bár voltak, akik foggal-körömmel küzdöttek a kezdeményezés ellen.

Az alkoholos italok gyártói és forgalmazói pedig azért lobbiztak ellene, mert attól féltek, hogy a nők rögtön a szesztilalom bevezetését is zászlajukra tűznék, ha szavazati jogot kapnának.

Kete Sheppard
Forrás: Wikipedia

Nem sikerült halogatni

A parlament alsóháza mindenesetre 1893 első felében nagy többséggel megszavazta a női szavazójog bevezetését szorgalmazó előterjesztést, így már csak a felsőház és a kormányzó jóváhagyására volt szükség. A szüfrazsettek táviratok tömegével árasztották el a felsőházi képviselőket és tüntetéseket tartottak, így végül szeptember 8-án 20-18 arányban ott is átment az indítvány.

A kormányzót, Lord Glasgow-t ugyan próbálták rábeszélni, hogy halassza el a törvény jóváhagyását, ám néhány nappal később ő is aláírta, így 125 évvel ezelőtt, 1893. szeptember 19-én életbe lépett az új választójogi törvény, amely a férfiakkal azonos szavazati jogot biztosított a nők számára is.

Választhatók továbbra is csak feltételekkel lehettek nők, helyi vezetőnek viszont már ekkor is jelöltethették magukat, az alsóházba ellenben csak 1919-ben kerülhettek be, felsőházi tagok pedig 1941-től lehettek. Ardern egyébként az ország harmadik női miniszterelnöke, 1997-ben Jenny Shipley egy politikai válság nyomán, 1999-ben Helen Clark már választásokon győzve alakíthatott kormányt.

Kiemelt kép: Tribute to the Suffragettes –  Christchurch – Új-Zéland Fotó: Robert Cutts / Flickr

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.