Az ukrajnai ásatásokban talált leletek a modern ember európai tartózkodásának legidősebb bizonyítékai lehetnek.
ősember
A mai Ausztria területén, Linz közelében találkozott össze közel 40 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember, a homo sapiens egy német kutató szerint.
Közel-Keletről származó emberek éltek a dél-franciaországi Aveyron megyében az időszámítás előtti IV. évezredben.
Az erőteljes állkapcsú "diótörő embernek" hívott emberős valójában egyáltalán nem törögetett diókat.
A harmincezer éves oroszlánfejű emberszobor újabb darabját találták meg régészek a németországi Sváb-Alb-hegységben.
A divatvilág ősibb múltra tekint vissza, mint ahogy eddig gondoltuk. Régészek bizonyítékot találtak a "tollimádó" ősemberek létezésére.
Csészének használták az emberi "főfedőt" tizenötezer évvel ezelőtt a Brit-szigeteken élők.
A paleoantropológusok legújabb bizonyítékai szerint már emberszerűen járt a világ leghíresebb emberelődje.
A sarkukon találták meg a robusztus ősemberek gyenge pontját.
Évezredekkel korábban vándorolt a modern ember az Arab-félszigetre, mint ahogy eddig gondolták.
Egy új lelet alapján az ősember a rókát hamarabb háziasította, mint a kutyát.
Új kutatások alapján a robusztus arc és a széles orr kialakulása nem időjárásfüggő.
Az első "borászat" nyomaira a legöregebb szoknya és a legősibb cipő lelőhelyén bukkantak.
A Homo sapiens sem élt hosszabb életet.
Ausztráliai kutatók DNS-t próbálnak kivonni egy Flores-szigeteki törpe ősember fogából.
Az első emberek az utolsó jégkorszakban már viseltek öltözéket.
A kutatók szerint a nagyobb születési súly kedvezett a felegyenesedett járásnak.
Át kell írni a történelemkönyveket, mégsem Afrikából származhat a modern ember.
Főtt növények, zöldségek is szerepeltek a Neander-völgyi ember étrendjében.
Ausztrál sziklafestmények azért őrzik meg a színüket negyvenezer év után is, mert élnek.
Megevett neandervölgyiek csontjai alapján megmondható, ki hordta náluk a "nadrágot".
A modern ember számára evolúciós előnyt jelenthetett a hosszabb élet.
A döntő fontosságú leletnek egy Franciaországban 1914-ben talált neandervölgyi csecsemő csontjai bizonyultak.
A neandervölgyi ember legalább egy vonatkozásban, a szexuális partnerei számában lekörözte a ma emberét.
