Tudomány

Bizonyítékot találtak a kőkori népvándorálásra

24.hu
24.hu

2011. 06. 02. 09:59

Közel-Keletről származó emberek éltek a dél-franciaországi Aveyron megyében az időszámítás előtti IV. évezredben.

Korábban a témában:

A kutatók a csiszolt kőkorszakban élt emberek maradványaiból vett DNS-minták alapján jutottak erre a következtetésre, amelyet egy szerdán megjelent amerikai folyóiratban ismertettek.

Az aveyroni Treilles barlangjaiban talált koponyák fogaiból származó DNS-minta elemzése kimutatta, hogy az ott eltemetett emberek többsége egy és ugyanazon őstől származott, aki a Közel-Keletről, feltehetően Anatóliából érkezett – közölte Francis Duranthon, a toulouse-i Természettudományi Múzeum igazgatója.

A treilles-i temetkezési helyet az 1930-as években fedezték fel: legalább 149  – 63 gyermek és fiatal, valamint 86 felnőtt – ötezer éves maradványai nyugszanak itt.  A temetkezések egy-két évszázadon át zajlottak.

Huszonnégy ember fogain elvégzett genetikai vizsgálatok segítségével 22 férfit és fiút azonosítottak, akik közül hárman igen közeli rokonok voltak, tizenhatan pedig apai ágon voltak rokonok. A tudósok ebből arra következtettek, hogy egy klánról lehet szó.

“A Közel-Keletről származó, a neolitikum elején itt élt népességről beszélhetünk” – hangsúlyozta a DNS-vizsgálatot elvégző Eric Crubézy és Marie Lacan.

A férfiak közel-keleti származásának felfedezése megerősíti, hogy “mennyire jelentős volt a népvándorlás a csiszolt kőkorszakban a Földközi-tenger partjai mentén – fejtette ki a munkálatokat irányító Duranthon. – Eddig is voltak olyan tárgyi bizonyítékok, például kerámiák, amelyek alapján feltételezhettük, hogy népvándorlás zajlott ebben a korszakban. Itt azonban már genetikai bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre közel ötezer éves genomokkal.”

A treilles-i férfiak idegen származását a tej emésztéséhez szükséges gén hiánya is megerősíti. A térségben az adott időben élők ugyanis képesek voltak tej fogyasztására.

ELSŐKÉNT BIZONYÍTOTT A KŐKORSZAKI DNS

Crubézy elemzéséhez elsőként alkalmazta az i.e. 3500 előttről származó csontok sejtmagjában lévő DNS-molekulák génmarkereit.

Ezek segítségével meg lehet állapítani egy egyed apai és anyai vérvonalát, míg az eddig használt módszer, a mitokondriumban – energia előállításában és raktározásában szerepet játszó sejtszervecske – lévő DNS vizsgálata csak az anyai ágon történő leszármazással kapcsolatban nyújtott utalásokat.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.