A kormány szerint van tartalék a magyar foglalkoztatásban.
minimálbér
Ilyen infláció mellett megengedhetetlen lenne az egyszámjegyű minimálbér-emelkedés 2023-ban.
Pedig ez sokaknak nem csupán átmeneti megoldás, hanem az egyetlen legális kereseti lehetőség.
Százmilliárdokat bukik a lakosság a két számjegyűre gyorsult infláción, a kormány beavatkozásai pedig csak növelték az emberek veszteségeit.
Az ellenőrzések alapján már alig van olyan cég, amely ne adná meg a kötelező minimumot a dolgozóinak.
Hiba lenne délibábot kergetni.
Letűnt hőskor, befuccsolni látszó megújulási tervek: egy évtizede húzódik a 125 éves Tungsram válsága. A budapesti telephely négy dolgozójával és a szakszervezet elnökével néztünk be mögé.
Az ellenzéki párt régóta küzd a díjemelésért.
A gyakorlat finoman szólva esetleges.
A magasabb keresetűeknél reálbércsökkenés sem kizárt.
Magyarország továbbra is olcsó bérekkel versenyez.
A kormánypárt szerint kamuzgat a baloldal, és még a minimálbért is eltörölnék.
A dolgozók könnyen és gyorsan lelépnek manapság, ha nem elégedettek.
És igazságosabb szja-rendszert, másfajta, a valós gyarapodást megmutató vagyonnyilatkozati rendszert is ajánlanak.
Lesznek, akiket bár megtart a cég, de csökkenti a munkaidejüket vagy a béren kívüli juttatást.
1 millió fölé emelkedhet a számuk.
A hazai kkv-k 3%-a tervez ilyen lépéseket.
Több fizetésemelést kaphat, mint amennyiért egy közmunkás dolgozik egy hónapig napi 8 órában.
Megjelentek a rendeletek. Hivatalossá vált, hogy emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum és a közmunkások bére.
Az ITM államtitkára szerint szükség volt a törvényi szabályozásra.
A kamara elnöke szerint még feljebb kellene tornászni a béreket, hogy az infláció ne zabálja fel a fizetések emelését.
Az ülésnap végén a Magyar Nemzeti Bank 2020-as évről szóló beszámolója kerül terítékre.
Legalábbis a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint ez várható.
Gy. Németh Erzsébet szerint másodrendű állampolgároknak tekintik Budapest lakóit.
