Kummer János / 24.hu
Gazdaság

Minimálbér 2023: közel 30 százalékos emelést javasol a legnagyobb szakszervezet

A legalacsonyabb jövedelműek bevásárló kosarában az élelmiszer- és rezsiköltség mostanra összesen 50 százalékra ugrott. Ahhoz, hogy ennek aránya ne nőjön tovább, s családok százezrei ne kerüljenek a jelenleginél még nehezebb élethelyzetbe, legalább 26 százalékos minimálbér emelés kell – derül ki a MASZSZ szakértőinek számításából. Az idei számok ismeretében egyértelmű, hogy már erre az évre is legalább 23 százalékkal kellett volna emelni a legkisebb jövedelműek bérét.

Legalább 26 százalékkal kell emelni a minimálbért – jelentette ki most először konkrét százalékban is megjelölve az elvárható mértéket a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Az érdekképviselet szakértői a KSH adatait, a Pénzügyminisztériumnak a tárgyaló felek számára megküldött megküldött írásos összefoglalóját és a jelenleg ismert, inflációs adatokat használva használták a számításokhoz.

A minisztériumi összefoglaló szerint a minimálbérek növekedése 2017 óta jelentősen elmaradt, mind a nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől, mind a versenyszféra és a közszféra béremelkedésétől.

Az elmúlt két évben, 2021-ben és 2022-ben is a minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya az elmúlt 10 év legalacsonyabb mértékére csökkent.   

A 2017 és 2022 között eltelt 6 év alatt (a 2017. évet is beleértve) a minimálbérek összesen 80,4 százalékkal, az átlagbérek ennél jobban, 96,1 százalékkal nőttek.

A minimálbér nagyságánál azonban nemcsak a változást, hanem az abból fedezhető megélhetés   minőségét is vizsgálni kell. A legutolsó elérhető adatok szerint, 2020-ban a magyar lakosság alsó jövedelmi tizedeiben, ahová a minimálbéres keresők és családjaik is tartoznak, az élelmiszert és a háztartási energiát is magában foglaló rezsi költségek együttes aránya a fogyasztói kosáron belül több, mint 50 százalékot tett ki.

Az idei élelmiszer és háztartási energia áremelkedésre tekintettel ahhoz, hogy az alsó jövedelmi tizedekben ez a magas, 50 százalék feletti élelmiszer és rezsi kiadási arány ne nőjön még tovább, 2022-ben számításaink szerint 23 százalékos minimálbér emelésre lett volna szükség. Így tehát 2023-ban az idei és a jövő évre előre jelzett inflációt is figyelembe véve, becslésük szerint legalább 26 százalékos minimálbéremelésre lenne szükség ahhoz, hogy az élelmiszer és a rezsi számlák kiegyenlítésének 50 százalék fölötti költési aránya a minimálbéres munkajövedelemből elkerülhető legyen.

Kérdés persze, hogy előteremthető-e ekkora minimálbér emelés fedezete a magyar gazdaság teljesítményéből. A fedezet egyik forrása a termelékenység emelése lehet, a másik a jövedelem osztozkodási arányok megváltoztatása a bérből élők javára.

A minimálbér növekedése az elmúlt évek többségében is meghaladta a termelékenység emelkedését, és tény, hogy a gazdaság ki tudta termelni az emelések fedezetét, hiszen az átlagbérek még a minimálbéreknél is gyorsabban nőttek. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a magyarországi minimálbér és átlagbér 2017 előtti nagyságának a kelet európai régióban is elmaradó vásárlóereje.

A minimálbér emelés fedezetét azonban nemcsak a termelékenység emelkedése teremtheti meg, hanem a rendelkezésre álló hozzáadott értékből való osztozkodási arányok megváltoztatása is.

– érvelnek.

A munkáltatók többet tesznek zsebre, mint korábban

A KSH nemzeti számlák adatai szerint 2017 és 2021 között a minimálbéreseket foglalkoztató legtöbb ágazatban (mezőgazdaság, textilruházati ipar, építőipar, kiskereskedelem, szálloda-vendéglátás) a munkavállalói bérek/keresetek részesedése a hozzáadott értékből csökkent, a munkáltatók/tőketulajdonosok részesedése pedig nőtt. Utóbbit, azaz a bruttó működési eredmény részesedésének növekedését elősegítette a béreket terhelő munkaadói járulékok több éven át megvalósított, 28,5-ről 13 százalékra történő csökkentése.

A csak a létminimum szintjén való megélhetéshez elég bért kitermelni képes vállalati szegmensben többféle megoldás is szóba jöhet a munkavállalók által elvárt béremelés következményeinek kezelésére. Azon esetekben, ahol tartós működési problémák tapasztalhatók, ott a munkaerő átcsoportosítása (átképzése, mobilitási képességének javítása) lehet a megfelelő megoldás, amihez a jelenleginél hosszabb álláskeresési idő és a jelenleginél magasabb szinten finanszírozott, hatékonyabb munkaügyi intézményrendszer szükséges. Az energia és egyéb költségsokkok miatt átmeneti üzleti nehézségekkel küzdő cégek esetében a szintén átmeneti és célzott pénzügyi támogatás biztosíthatja a megnövekedett munkaerő költségek elviselését.

A leginkább depressziós térségekben felmerülhet továbbá olyan megoldás is, hogy költségvetési forrásokkal váltsák ki, vagy azokból egészítsék ki a munkáltatót terhelő béremelést a legalsó bérkategóriákban.  A minimálbér emelés kigazdálkodását segítő költségvetési többlet kiadás egy részét a jelenleginél gyakoribb és hatékonyabb munkaügyi ellenőrzési és a szabálysértéseket nagyobb elrettentő erővel büntető pénzügyi szankciókkal lehetne ellentételezni. Tapasztalataink szerint a munkaidő nyilvántartások szabályszerűsége és a ténylegesen ledolgozott munkaidőre járó munkabér átutalásának nyomon követhetősége éppen a minimálbéreseket legnagyobb arányban foglalkoztató ágazatok és vállalatok esetében hiányzik a leginkább.

Az egyeztetési tárgyalások kapcsán a MASZSZ tagszervezetei fontosnak tartják a minimálbér feletti tartományban található munkavállalók reálbérének megőrzését is. Emiatt, a minimálbér emelésre vonatkozó megállapodás mellett olyan bérajánlás elfogadásában érdekeltek, amely a magasabb bérsávokban is célnak tekinti a reálbér csökkenés elkerülését – olvasható a közleményben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!