A kutatók a szélsőségesen száraz Atacama-sivatag talajmintáit elemezték.
mikroba
A mikroorganizmusok esetében természetesen a memória egészen más, mint nálunk.
A sebekből vett minták elemzése alapján egy új baktériumfaj állt a fertőzés hátterében.
Az érintett baktériumok és gombák alacsony hőmérsékleten is megbirkóznak bizonyos műanyagokkal.
A cél az, hogy megőrizzék az emberi mikrobiom sokféleségét.
A felfedezés átírhatja a szénkörforgással kapcsolatos elképzeléseket.
A Neisseriaceae család tagjai az emberek mintegy felénél fellelhetőek.
A helyi jégtömegekben rengeteg mikroba él, a fajok egy része viszont elveszhet a klímaváltozás miatt.
A szakértők szerint az élet a Föld születése után 300 millió évvel már meg is jelenhetett.
A szivacsok a talajhoz hasonló környezetet teremtenek.
A felfedezés hozzájárulhat a műanyagok elleni harchoz.
A mikrobákat a Csendes-óceán mélyéről gyűjtötték be.
A szakértők egy, a mélyben fekvő vulkán környezetét tanulmányozták.
A Naegleria fowleri ritkán okoz megbetegedést.
A tengerfenéken talált mikrobák sokat elmondhatnak a korai életről.
A mikrobák létezését egyébként már régóta sejtették, de eddig nem sikerült megtalálni őket.
A betegség elleni küzdelemben óriási segítséget nyújthat.
Számos, súlyos betegséget okozó mikroba által termelt ekotin kijátssza az immunrendszerünket.
Az M. sedula jobban tenyészik a meteoron, mint földi táplálékán.
Ennél mélyebben még sosem mutatták ki a mikroorganizmusok esetleges nyomait.
Az újonnan azonosított mikroba a rendkívül szélsőséges környezetben is vígan élt.
A holland fővárosban lévő Artis Zoo parkhoz tartozó Micropia a laikusok számára is láthatóvá teszi a világ legapróbb élőlényeit.
A földi élet legkorábbi nyomait, 3,5 milliárd éves mikrobákat rejt a nyugat-ausztráliai Pilbara nevű régió.
Az óceánok is már rég elpárologtak, amikor parányi lények, az élet utolsó bástyái tartják még magukat mélyen a föld alatt.
