Brutálisan megemelkedett a fizetésképtelenségi mutató. A legnagyobb vesztesek között ott vannak a turisztikai cégek is.
kkv
A régióban több mint 8 millióan lógnak IP-telefonokon. A virtuális alközpontok előnye, hogy a cégek a költséges beruházásokat is megúszhatják.
A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében az eltelt héten a kis- és középvállalkozóknak (KKV) adtak segítséget előadásokkal, tájékoztatásokkal, klubbeszélgetésekkel az idei évi KKV Héten. A hetet megfejelték a móri rendezvénnyel, ahol a Kárpát-medencei Wekerle Program keretén belül a gazdasági miniszter volt a vezérszónok.
A tételes kisadózásnál az a mézesmadzag, hogy az eddigieknél jóval több maradhat a vállalkozók zsebében, de a buktatókat sem árt mérlegelni.
A kis- és középvállalkozások vezetői szerint még várat magára a gazdaság fellendülése. Az előző negyedévhez képest romlottak a várakozásaik.
Év elejétől olyan kisebb vállalkozásoknak is innovációs járulékot kell fizetniük, amelyek eddig mentesültek ezalól. Félő, hogy sokan nem is tudnak erről a kötelezettségről.
A cégek sokszor panaszkodnak arra, hogy nincs pénzük IT-fejlesztésekre. A szakértők szerint viszont gyakori, hogy nem ismerik fel a pályázati lehetőségeket, vagy nem megfelelően készítik elő az informatikai szerződéseket.
Meglepő, de egy banki kutatás szerint a vállalkozások korántsem annyira pesszimisták, mint eddig gondoltuk. Beruháznának, és ehhez hitelt is igénybe vennének.
Nem önmagában a válság, hanem inkább annak áttételes hatása fékezi a cégeket. Sokan a karcsúsítással és az átszervezéssel küzdenek, az adózás vagy a költségnövekedés kisebb falat számukra.
Minimálisan javult ugyan az EU-pályázatok megítélése, de a támogatáshoz való hozzájutást egyre nehezebbnek érzik a cégek.
A kkv-k marketingpalettájában a Top 10 első felében hasít a Facebook és a Google Adwords, de a rádiókat hiába keressük.
Betörők, hackerek, de előfordul, hogy a kollégák döntik romba a céges rendszert. A kritikus adatok archiválásán milliós üzletek múlhatnak.
A cégek gyakran csak a nagyobb leállásoknál kapnak észbe, hogy a házon belüli megoldás kevés a „tűzoltásra".
Az üzleti hálózat sikerrecept lehet, de a harmatgyenge vállalkozásokat nem támasztja fel, a csalóknál pedig gyorsan elindul a láncreakció.
Ökölszabály, hogy az üzletben az nyer, aki a keresőprogram első oldalán van. A nagyvállalatok könnyen az élre törnek, de ma már a kiscégek is labdába rúghatnak.
A könyvelőre simán rábízzuk az üzleti adatokat, de az informatika kiszervezésétől még mindig sokan ódzkodnak, pedig ezzel akár 10-20 százalékkal is lefaraghatja a kiadásokat.
A mikrocégek bíznak a kisadózásban, a többi vállalkozás viszont semmi jót nem vár. Szerintük folytatódik a mélyrepülés.
Nagyítóval is alig lehet olyan vállalkozót találni, aki telekvásárláson vagy építkezésen törné a fejét.
Több tervezett könnyítés is segíthet a bajban lévő vállalkozásoknak. Ezek időnyerésre jók, de a tétlenkedésnek így is súlyos büntetés lehet az ára.
A magányos kényszervállalkozók közül sokan csak vergődnek a „futottak még" kategóriában, és nem jutnak egyről a kettőre.
Így kerülje el, hogy a virtuális szemetesben landoljanak a céges levelei.
Az informatikai beruházásokra is rányomja bélyegét a kiscégek forráshiánya. Ennek azonban pozitív olvasata is van, hiszen egyre többen nyitnak a felhőalapú megoldások felé.
A káoszmarketing csak viszi a pénzt, ehelyett mérjen tudatos csapást a piacra.
Krisán László: az EU-nak is meg kellene fontolnia, hogy ne a felzárkózást, hanem a túlélést támogassa.
