Üzleti tippek

Mikor bukjuk az új adót?

Sipos Anikó
Sipos Anikó

gazdasági újságíró. 2012. 11. 29. 10:23

December 1. és 20. között lehet jelezni a NAV felé, ha egy cég jövőre ezt a kisvállalati adózást választja. Január 15-ig a döntés még visszavonható, de év közben is érdemes résen lenniük a vállalkozásoknak.

Korábban a témában:

Óvatos döntésre int a szakértő, mivel ez az új adónem rendkívül összetett, így minden cégnél alapos mérlegelést igényel – összegezte dr. Székely Péter, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. adótanácsadója.

Kulcsmondatok előző cikkünkből

– A kisvállalati adó (kiva) komplexitása miatt nem várható, hogy a kisvállalkozások kedvence lesz.

– Ez az adónem főleg azoknak a társaságoknak lehet kedvező, amelyek a tőkefelhalmozás időszakában vannak, és a bevételük jelentős részét beruházásra vagy eszközvásárlásra fordítják.

– A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka: kiváltja a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás bevallását és megfizetését.

– Fontos buktató! A törvény szövege csak azt tartalmazza, hogy mit vált ki az új adó, azt nem, hogy az osztalék után a magánszemélyeknek ugyanúgy adózni kell (16 százalékos szja és 14 százalékos eho), mint a társasági adó alanyisága alatt.

– Gyakori dilemma: Eva vagy kisvállalati adó? További részleteket itt olvashat!

Hogyan léphet be?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal T203KV számú nyomtatványán, kizárólag elektronikus úton jelentheti be az adózó, hogy a társasági adó helyett jövő januártól a kisvállalati adózást választja. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1. és 20. között lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén az adózók nem élhetnek igazolási kérelemmel. A belépési döntés azonban – ugyanezen a nyomtatványon – a bejelentést követő naptári év január 15-éig visszavonható. Ezt az adónemet nem választhatják azok a cégek, amelyeknek a NAV által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.

A másik oldal: mikor szűnik meg az adóalanyiság?

Ha a vállalkozás a NAV felé külön nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem a kisvállalati adóról szóló törvény szabályai szerint teljesíti, akkor a bejelentés adóévének utolsó napján (december 31-én) szűnik meg az adóalanyiság. A bejelentést az adóévben december 1. és 20. között lehet megtenni.

A kijelentkezéstől függetlenül itt is vannak olyan előírások, amelyek év közben is az adóalanyiság megszűnését eredményezik. „Ezek közül a cégek kiemelten figyeljenek a bevétel és a létszám (legfeljebb 500 millió forint és 50 fő) változásaira, és ha túlnőtték a kisvállalati adózás kereteit, akkor ezt azonnal jelezzék a NAV felé. A bevétel és a létszám alakulását ugyanis az adóhatóság csak később – például az adóbevallásnál a következő év májusában – látja, akkor pedig már jelentős bírságot szabhatnak ki az adott társaságra.

Ezeket nem látja a NAV

A kivát azok a cégek választhatják, amelyeknél az adóévet megelőző adóévben az elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét. Ha az adóévben ezt a bevételt (adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár) meghaladja a cég, akkor a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, a bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával – összegezte a Saldo szakértője.

Ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt, akkor a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával szintén megszűnik az adóalanyiság, de ezt is a vállalkozásnak kell figyelnie, és jelentenie a hatóság felé. (A kisvállalati adózás választásához egyébként 25 fő alatti létszámot ír elő a szabályozás.)

Mit figyel az adóhatóság?

Az alábbi tényezők az adóhivatal rendszerében is folyamatosan nyomon követhetők, ezek szintén a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnését eredményezik:

– ha az adóalany terhére a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg (megszűnés: a határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napja)

– végelszámolás és felszámolás (megszűnés: a kezdő időpont előtti nap)

– az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélküli megszűnése

– az adóalany átalakulása (megszűnés: az ezt megelőző napon)

– az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedése (megszűnés: a jogerőre emelkedés hónapját megelőző hónap utolsó napja)

– ha az adóalany nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot (megszűnés: a naptári negyedév utolsó napja)

A kisvállalati adózásnál is érvényesíthető a veszteségelhatárolás

Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatívba fordul (vagyis a pénzeszközök tárgyévi összege kevesebb, mint az előző évi pénzeszközállomány), akkor ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalom pozitív egyenlegét. Mindez abban az esetben áll fenn, ha a társaság betartotta a „játékszabályokat”, vagyis a „mínuszos” eredmény a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni – tette hozzá dr. Székely Péter.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.