Növekszik a légúti fertőzések száma, ezek hátterében pedig leginkább a Covid áll, amire sokan csak legyintenek: ez a Covid már nem az a Covid. Tényleg nem?
kemenesi gábor
Dr. Kemenesi Gábor virológust kérdeztük a járványhelyzetről.
Európában egyelőre csak behurcolt eseteket ismerünk, hiányoznak a vírus terjesztésére alkalmas szúnyogok – egyelőre. Emberek közt mutálódva az Oropouche-vírus új arcát mutatta meg.
Világszerte több mint 200 emlősfajt fertőzött már meg a madárinfluenza, ami így egyre közelebb kerülhet az emberhez. Az eddig ismert emberi megbetegedések 52 százaléka végződött halállal.
Nem okoz a korábbiaknál komolyabb megbetegedést, nincsenek jelentős új tünetek, és a vakcinákat is folyamatosan frissítik. Bizonyos szempontból a Covid egyre inkább hasonlít az influenzához.
Egy úgynevezett bivalens vakcina nemcsak gyenge hatásfokot mutatott, de esetenként az immunvédelmet is rontotta. Valóban így van?
Segítséget leginkább kíváncsiságunk kielégítésében nyújtanak.
A „majd én jobban tudom” hozzáállás katasztrófához vezet: ha a tudományt megtagadjuk, mindannyiunknak vége – emberi gyarlóságról, a világ legveszélyesebb vírusáról és denevérekről is beszélgettünk Kemenesi Gábor virológussal.
Nincs új vírus, a tüdőgyulladásokat egy ismert baktérium okozza, emellett támadnak a szezonális vírusok, mint az influenza és a Covid.
Sikerült az mRNS-t „megszelídíteni”, amivel egy rendkívül sokoldalú technológiát adtak az emberiség kezébe a vírusok, baktériumok, de akár még a tumorsejtek elleni harchoz is.
A víruskutató az uniós források elapadásának tragikus következményeiről nyilatkozott a Népszavának.
Virológiai szempontból a madárinfluenza egyelőre nem jelent az eddigieknél nagyobb kockázatot az ember számára, de a változó járványtani mintázata aggasztó.
Az eddigi járványkezelés következményeként Kínában elszabadult a koronavírus, de nincs armageddon-variáns, sőt, rémálom-variáns sem létezik – az omikron alvariánsai terjednek az ázsiai országban, amelyek ellen mi védve vagyunk.
A Covid miatti korlátozások más légúti vírusok terjedését is visszafogták, amelyek most újult erővel bukkantak elő. De ijedtségre nincs semmi okunk.
Kemenesi Gábor virológust kérdeztük a már hazánkban is elérhető kétkomponensű vakcináról, az ismétlő oltások időpontjáról, és arról, mit takar, hogy Bulgária „influenzának nyilvánította a covidot”.
A virológus a Twitteren ismertette az OMSZ-üggyel kapcsolatos véleményét.
Európában már két halálos áldozata van a majomhimlőnek, a járványt egyre nehezebb kontrollálni. A legrosszabb forgatókönyv, ha a vírus „visszafertőz” a városi patkányokra.
Magyarországot is fenyegeti a nyári Covid-hullám, hagytuk a járványt megszaladni. Az oltások mellett a szakértő már most javasolja a beltéri maszkhasználatot is.
Európa-szerte, de túlnyomórészt zárt közösségekben terjed a vírus, amelyet ebben a fázisban még meg lehetne állítani.
A vírusgenomikai vizsgálatok arra utalnak, hogy már hónapok óta észrevétlenül bujkálhat, terjedhet a majomhimlő Afrikán kívül. A helyzet most már egészen más, mint májusban volt.
Két különböző majomhimlő-járvány zajlik, ráadásul a terjedés szélesebb és régebb óta tart, mint azt eddig gondoltuk.
Súlyos tévhit kezd terjedni a majomhimlővel kapcsolatban: a megbélyegzés nemcsak megengedhetetlen, hanem járványügyi kockázatokat is rejt.
Jelenlegi ismereteink szerint a vírus enyhébb megbetegedést okozó variánsáról van szó. Nehezen terjed emberről emberre.
Az úgynevezett Lloviu vírust azonosították magyarországi denevérekben, a kórokozó laboratóriumi körülmények között képes embert is fertőzni. Rengeteg a kérdés, de annyit már tudunk, hogy az Ebola- vagy Marburg-vírushoz hasonló megbetegedést nem képes okozni.
