A közgazdász, szociológus szerint irányváltás kellene, egyébként az ország nem mászik ki a gödörből.
kamat
Egyre több banknál kezdődik nyolcassal az ügyleti kamat.
A csökkenő kamat csúnyán visszavetette a lakossági állampapírok iránti keresletet. A szocho bevezetése sem elég hátszél ahhoz, hogy a kisbefektetők kapkodjanak az adómentes, de már tízéves futamidejű PMÁP után.
Hullámszerű forinterősödés alakult ki.
Hitelkártya-akciók alig vannak az iskolakezdés előtt, pedig a kártyahitel is jó eszköz lehet ilyenkor.
Nagy mozgolódás zajlik az állampapírpiacon.
A részfeltételeket tekintve a bankok 41 százaléka emelt a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinteken és a felárakon.
A hitelek is olcsóbbá válhatnak.
Megnyerte a kamatversenyt az inflációkövető papír.
Július elsejével három nagybank vágott a személyi kölcsönei és lakáshitelei kamatain, de a legnagyobb csökkentés is csak 0,51 százalékos volt.
A szabad felhasználású formájára 4,99 helyett 7,99 százalék kamatot kell fizetni az év végéig.
Nincs finanszírozási kockázat, mert a magyar költségvetés állja a cechet.
Hazánkban a magasabb kamatok jellemzően csak a privátbanki ügyfelek számára elérhetőek, de az ügyfelek többsége továbbra is 0 százalék körüli kamatszinttel találkozik a lekötött betétek esetén is.
Az európai háromszorosát kitevő magyar infláció Matolcsy György szerint nem kis részben a magas államháztartási hiányok és az ársapkák következménye.
Az elemző a növekvő autóipari jelenlét kockázatairól is beszélt.
Azt is megtudhatja, hogyan lehet a buktatókat elkerülni.
A magas számlavezetési és tranzakciós díjaik, valamint az alacsony betéti kamatok miatt menekítik a pénzt.
Háromhetes forintcsúcs született a jegybanki bejelentés után.
A piaci hitelezés szerinte idén a kamattámogatások nélkül nem létezik.
A készpénz feltehetően kikerülhet a rendszerből, ha jön a digitális jegybankpénz.
A valóságban a legtöbb banknál továbbra is nulla százalékos a lekötött betéti kamat, kivételt egy különleges ügyfélkör jelent.
A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
Százmilliárdokkal támogatja az állam a cégeket a kedvezményes kamatú hitelekkel. Mindeközben a betétjeik híznak, hiszen a bankok vastag kamatot adnak rájuk, amit végül az MNB fizet ki. Az ügyes, hitelképes cégek hatalmasat kaszálhatnak ezen a lehetőségen – a számlát pedig az adófizetők állják. Ráadásul akár kétszer is.
