A kamatok emelkedésével párhuzamosan jelentősen megugrott a költségvetés kamatkiadása is, különösen jövőre fog ez igazán fájni. Sőt, jövőre fordulhat elő először az, hogy a költségvetés a lakosságnak fizeti ki a legnagyobb összeget – közel 1230 milliárdot – kamatként, ami a 2024-es kamatkiadás több mint 40 százaléka – olvasható a portálon.
A Közgazdász Vándorgyűlésen elhangzó egyik MNB-előadás arra is kitért, hogy a kamatkiadások idei növekményének a felét az inflációkövető papírok okozzák, és míg idén ezek várhatóan 760 milliárd forintba kerülnek az államnak, jövőre ez a szám 1100 milliárdra ugorhat.
Az MNB új inflációs előrejelzésében az idei évi inflációs előrejelzés középértékét 0,4 százalékponttal 17,9 százalékra, a jövő évit pedig 0,5 százalékponttal 5 százalékra emelte a jegybank. Nem véletlen, hogy ilyen drágulás mellett az inflációkövető állampapírok (PMÁP) a legkelendőbb állampapírokká váltak az utóbbi 1-2 évben, szeptember végén 6440 milliárd forintnyi megtakarítás volt a konstrukcióban, ami a teljes forintos lakossági állampapír-állomány több mint kétharmada.
A PMÁP-ba csak idén összesen 2115 milliárd forintot tett a lakosság, minden hónapban 200-300 milliárd forintnyi állománynövekedést lehetett megfigyelni.
összességében az inflációkövető állampapírokra fordított kamatkiadás
ami egy év alatt 175 milliárdos kamatnövekedést jelenthet. (Ne felejtsük el, hogy az államnak ezen felül még számos más lakossági és intézményi állampapírra is teljesítenie kell a kamatkifizetéseket.) – írja a portfolio.hu.
Mint korábban megírtuk: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tavasz vége óta – az infláció enyhülésével párhuzamosan – igyekszik leértékelni az állampapírok hozamszintjét, hogy ezzel is kordában tartsa a kamatkiadásokat. Nemcsak a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) és a Bónusz Magyar Állampapírok (BMÁP) kamatszintjeit nyomták le, hanem a PMÁP feltételeit is kedvezőtlenebbé tették. A korábban kibocsátott állomány paraméterein azonban nem változtathatnak.
