A háztartások életszínvonalának változásáról jelent meg új kutatás.
jövedelem
Akár 20-25 százalék körüli fogyasztáscsökkenés is bekövetkezhet.
Az átlagkereset 58 ezer forinttal alacsonyabb, ha nem csak azokkal számolunk, akiknek a fizetését a KSH beveszi a kereseti adatokba.
Az eddigi munkáltatói és munkavállalói tapasztalatokat gyűjtötte össze egy felmérés.
Nem érdekli, hogy kritizálják miatta.
Ez derül ki a KSH legfrissebb, szubjektív jólétet vizsgáló adataiból.
Január elsejétől él az új szabályozás.
Sokan nem tudják nyomon követni, hányfelé és mennyi pénzzel tartoznak.
A járvány utóhatásaként tovább mélyülhet a jóléti szakadék a fejlett és fejlődő országok között.
A jövedelem nélkül maradók esélyeit is felmérték.
A legszegényebb megye Szabolcs-Szatmár-Bereg, ott az egy főre eső vásárlóerő kevesebb, mint 40 százaléka az európai átlagnak.
Sokismeretlenes egyenlet.
Nincs ingyen ebéd a nemzetközi adózásban sem.
A valós fizetési viszonyokat jobban leképző mutatószám azonban csak bruttó 332 ezer forintot jelez.
De csak addig, amíg nem azonosítjuk a sikerrel.
Átlagosan 472,4 millió forint.
De a lakosság 13 százalékának annyi a pénze, hogy gond nélkül átvészelne 1-2 évet vagy még többet jövedelem nélkül.
A KSH statisztikája és más felmérések alapján is az látszik, nem reális elvárni, hogy a magyarok félretegyenek a nyugdíjra. A többség számára ugyanis még az átlagosnak gondolt megélhetés sem elérhető, nemhogy a nyugdíjcélú megtakarítás.
Észak-Magyarországon minden negyedik háztartást érinti a jövedelmi szegénység.
Hat évből összesen három év tíz hónapot sikerült megmentenie.
Így nem csoda, hogy óriási a létszámhiány. De hogyan lehet így megvédeni az idősotthon lakóit a járványtól?
A legkevesebbet keresőkhöz képest a legtöbbet keresőknél kétszer akkora valószínűséggel alakult ki a két év alatt magas vérnyomás.
A magyarok negyedének romlottak a jövedelmi viszonyai a járvány kitörése óta.
Ha a közmunkásokat kivesszük a képletből, akkor pedig 410 ezer forint feletti a bruttó átlagbér.
