Élet-Stílus

Bevezethetik az alapjövedelmet Angliában – bár egyelőre csak kísérleti jelleggel

Rosemary Calvert / Getty Images (illusztráció)
Rosemary Calvert / Getty Images (illusztráció)
A szerencsés kiválasztottaknak két éven át havi 1600 font jár majd a két szép szemükért.

Harminc szerencsés kiválasztott havi 1600 fontot – mai árfolyamon 686 ezer forintot – kaphat alapjövedelem formájában, ha elindul Anglia első, egyetemes alapjövedelem hatásait vizsgáló kísérlete – számolt be a BBC.

Az Autonomy nevű agytröszt kutatói egyelőre még pénzügyi támogatást keresnek ehhez a kétéves kísérleti programhoz, melynek keretében kiderülhetne, hogyan változik meg az emberek élete, ha korrekt rendszeres havi apanázst kapnak anélkül, hogy dolgozniuk kellene érte. A tervek szerint a kísérlet részvevői két helyszínről, az északkelet-angliai Jarrow központjából és az észak-londoni East Finchley-ből kerülnek kiválasztásra.

Az egyetemes alapjövedelem koncepciója szerint a kormány minden egyénnek meghatározott fizetést fizet, függetlenül a vagyonától. Az elképzelés támogatói úgy látják, hogy az ilyen programok egyszerűsíthetik a jóléti rendszert és kezelhetik a szegénységet.

A kritikusok azonban úgy vélik, hogy egy széleskörű alapjövedelem-program rendkívül költséges lenne, és a közszolgáltatásoktól vonna el forrásokat. Ráadásul nem is feltétlenül segítene a szegénység enyhítésében.

Az Autonomy azt reméli, hogy a projektjük „alátámasztja az alapjövedelemben rejlő lehetőségek teljeskörű megértését célzó átfogó kísérletek szükségességét az Egyesült Királyságban”.

A világ egyik leggazdagabb országában senkinek sem szabadna szegénységgel szembesülnie. Azzal, hogy választania kell a fűtés és az étkezés között

– mondta Cleo Goodman, a Basic Income Conversation nevű, alapjövedelem kérdésével foglalkozó agytröszt társalapítója.

„Minden bizonyíték azt mutatja, hogy az alapjövedelm közvetlenül enyhítené a szegénységet és emberek millióinak jólétét: a potenciális előnyök túl nagyok ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket” – vélekedett Will Stronge, az Autonomy kutatási igazgatója.

„Ez jelentős összeg. Az egyetemes alapjövedelem általában fedezi az emberek alapvető szükségleteit, de szeretnénk látni, hogy ez a feltételek nélkül kifizetett összeg milyen hatással van az emberek mentális és fizikai egészségére, függetlenül attól, hogy akarnak-e dolgozni vagy sem” – magyarázta Stronge a Guardiannek, majd így folytatta:

Társadalmunknak szüksége lesz az alapjövedelem valamilyen formájára az elkövetkező években, tekintettel az éghajlat és a technológiai környezet megváltozására, és az ipari átmenet előttünk álló zűrzavarára.

Az Autonomy kísérletét egyelőre a Big Local jótékonysági szervezet és a Northumbria Egyetem támogatja, a leendő helyszínekkel pedig már két éve tárgyalnak.

Jarrow és East Finchley lakosai közül bárki jelentkezhet a programba, a kiválasztottaknak ráadásul a személyazonosságukat sem kell majd megosztaniuk a nyilvánossággal. Bár a résztvevőket véletlenszerűen sorsolják majd ki, a tervek szerint úgy alakítják ki a csoportot, hogy az összetétele reprezentatív legyen, és arra is ügyelnek majd, hogy a kiválasztottak 20 százaléka rokkant legyen.

Az Autonomynál abban bíznak, hogy a hatóságok támogatása mellett magánadományokból tudják majd biztosítani a program működését.

Egyébként több országban is kísérleteznek már az alapjövedelemmel. A walesi munkáspárti kormány például tavaly jelentette be azt a 20 millió fontból – közel 8,6 milliárd forintnak megfelelő összegből – finanszírozott kísérletet jelentett be, melynek keretében általános alapjövedelmet kínálnak az állami gondozásból kikerülő fiataloknak.

A walesi kísérletben 500 fiatal vesz részt, akik havi bruttó 1600 fontot kapnak – ami nagyjából a létminimumnak megfelelő összeg. A program jelenleg is zajlik, a kormány pedig azt ígéri, hogy a kísérlet végével „alaposan kiértékelik” majd – írja a BBC.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik